Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-02
23 miniszterelnökjelölt, foglalkoztatási miniszter, sőt az UGT spanyol szakszervezet vezető közgazdásza is. Úgy látszik, nincs mit tenni, így lesznek szocialistákból jó pandúrok, a mi szocialistánkból is adóügyi biztos lett. Mi nthogy azonban Almunia úr megszólalásai nyomán Magyarország és a Titanic közé már egyenlőségjelet tesznek – megcéloztuk a jéghegyet – , megnéztem, a biztos úr miért éppen az Euromoney értekezletén "fejtette ki", hogy "Magyarországgal gondjai vannak".Joaquín Almunia az Euromoney november 29i párizsi fórumán beszédében meg sem említette Magyarországot. Ezzel szemben hosszan beszélt az idén Berlin és Párizs könyörgésére (értsd: nyomására) revideált növekedési és stabilitási paktumról (SGP). A paktum módosításá nak az a lényege, hogy nem kell minden évben betartani a GDP háromszázalékos hiányára vonatko zó előírást, mert – mint Almunia mondta – vannak jó idők és vannak rossz idők. Rossz időkben a háromszázalékos korlát csak akadályozza a fejlődést, a növekedést, jó időkben pedig arra kell törekedni, hogy a hiányt szépen, módszeresen a három százalék alá t ornásszuk. Az idők változékonyak. "Minthogy a szabályok ma már jóval összetettebbek, és nagyobb a GDP három százalékánál magasabb deficittel rendelkező országok száma is – a 25 tagállamból most 12 – , az a legfontosabb, hogy a megreformált paktum alkalmazá sához fűzött reményeink valóra váljanak" – mondta Almunia. Lehetséges, hogy amikor Almunia elmondta beszédét, és lefelé jött a szószékről, odament hozzá egy szemfüles újságíró, megfogta zakója gombját, és neki szegezte a kérdést: és mi van Magyarországgal? "Nos, Magyarországgal gondjaim vannak" – fejtette ki a biztos. Joaquín Almuniának azonban csaknem mindenkivel gondjai vannak. November 25én azt írta a The Independent, hogy Almunia figyelmeztette Gordon Bown brit pénzügyminisztert: ha kormánya nem tesz valamit, akkor a brit hiány az idén és jövőre is meghaladja a három százalékot. (A britek sem tartoznak az eurózónához.) Almunia november 28án bizottsági "akciókat" helyezett kilátásba a határértéket meghaladó francia, német és olasz deficit miatt is. Alm uniának az a dolga, hogy örökösen tele legyen gondokkal. És akkor most előkerült a semmiből a "baloldali" brit Munkáspártból Tony Blair (igaz, ez már New Labour), az unió soros elnökeként, hogy a rossz időket élő Magyarország – meg a kilenc másik új – fej lesztési, felzárkóztatási pénzét megkurtítsa. Még szerencse, hogy Gyurcsány előbb megvacsoráztatta őt Budapesten: üres gyomorral tényleg nehéz felfogni, mi a csodának költekezik Magyarország, ha üres a pénztárcája, miért nem vállalkozik inkább ekhóban az o rszág modernizálására. Jóllakottan talán a magyar kormányfő is jobban megértette Blair panaszait, hiszen áskálódik ellene Jacques Chirac – "Tony elszigetelődött Európában" – , nem átall célozgatni arra sem, hogy amíg nem oldódik meg a "Blair – Brownprobléma" , vagyis amíg a brit kormányfő nem adja át a helyét pénzügyminiszterének, addig itt semmit nem lehet tenni. Ráadásul szegény Blairnek meg kell védenie a most ötmilliárd euróra rúgó brit uniós visszatérítést: ők bezzeg el tudják költeni a pénzt, nem úgy, mi nt a tíz új tagállam, amely ilyesmire általában képtelen. Ha ezt Blairnek sikerült a vacsorán lenyomnia Gyurcsány Ferenc torkán, akkor jelzős szerkezetben említik majd a nevét a brit történelemkönyvek, mint például Richardét. Az unió régi tagjai, a gazdag ok féltékenyek, félnek a konkurenciától, az adóversenytől, a radikális adócsökkentésektől és kifejezetten a magyar deficittől, amely önmagában romba döntheti az amúgy minden problémától mentes európai építményt, ahol tiszta, átlátható viszonyok vannak, min dent áthat a szolidaritás, az európai vezetők egymás tenyeréből esznek és a zsarolás szót senki sem ismeri. Igaza van Gyurcsánynak, várjuk ki az osztrák uniós elnökséget, a sógorok majd segítenek. Olyan biztos ez, mint a kutya vacsorája. Fodor György,mun katárs vissza Magyar Károlydíjasok Brüsszelben Népszava, 2005. december 2. Két kitüntetett magyar vendége is volt a Károlydíjasok csütörtöki brüsszeli rendezvényé nek: neves európai közéleti személyiségek társaságában Horn Gyula és Konrád György tartott vitaindító előadást az Európa jövőjéről rendezett kötetlen tanácskozáson. A volt miniszterelnök a bővítés hasznosságáról beszélt, külön is hangsúlyozva annak stabilizáló hatását a Balkánon. Horn méltatta az alkotmányszer ződést és vitába szállt azokkal, akik válságot emlegetnek. Az egyes országokat nem csupán az államháztartásuk, hanem gazdaságuk általános helyzete alapján kell megítélni - utalt burkoltan a Magyarország ellen folyó túlzott deficiteljárásra. Konrád György a z európai identitásról beszélt, amelyet az irodalom, a kultúra tett naggyá. A Károlydíjas magyar író szerint Európa büszke lehet a demokráciára, a kiharcolt szabadságra, amely ma még csak a földlakók egynegyedének adatik meg. Konrád óvott azoktól a nemzet államoktól, amelyek vallási vagy etnikai alapon szítják a gyűlöletet és az erőszakot. Az Európai Parlamentben tartott vitadélutánon fölszólalt - mások mellett - Guy Verhofstadt belga kormányfő, Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke és Gro Har lem Brundtland norvég exkormányfő. (Halmai Katalin, Brüsszel) vissza
