Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-24
22 megszakadt... A délvidéki magyarok belekényszerültek a hagyományos magyarságfelfogásba, ugyanúgy, mint a trianoni békekötés után. A felsőbb rétegek, a nemzeti szónokok a szülőföldön maradásra ösztökéltek - legtöbbször azok, akik éppen időben távoztak. Nem véletlen, hogy a délvidéki magyarság körében nem ekkor , a kilátástalanság mélypontján, vagyis a kilencvenes évek első felében jelentkezett a kettős állampolgárság igénylésének gondolata. Nem akkor, amikor az áttelepülés a legnagyobb méreteket öltötte, hanem jóval később, miután a több mint egy évtizeden át pa uperizálódott kisebbségi tömegek belső tartalékforrásai végképp kimerültek, és kénytelenek voltak szembenézni a végső egzisztenciális kérdésekkel." Kányádi Sándor Otthonról hozott magyarság című, Mezítlábas jegyzeteknek minősített írásában egy az 1983as reménytelenségben született szonettjét idézi fel: "vajon ha koppány úr a győztes / fölnégyeltette volnae / vajkot ki ha magyari nőt vesz / asszonyául s nem hozza be / európát pannóniába / irtva mármár nyelvet is / nem hittünke vajon hiába / ha bennünk az isten se hisz / ha folyton folyvást önerőből / kell újra s újra kezdenünk / ha minden áldozat kevés / vajon ha istván visszahőköl / akkor is fölfeszíttetünk / vagy mégis volna küldetés". Végezetül a most nem idézett szerzők névsora, s nem csupán az il lendőség kedvéért. Hanem mert az is látleletnek tetszik a mai magyar labirintusról. Voltak ugyanis, akik - hogy kik, az maradjon a szerkesztők titka - különféle okokra hivatkozva nem vállalták a kötetben való szereplést. Pedig nem akármilyen névsorból mara dtak ki. Az eddig említetteken kívül a könyv szerzői: Andrásfalvy Bertalan, Bálint Csanád, Esterházy Péter, Kornai János, Marosi Ernő, Ormos Mária, Romsics Ignác, Somfai László, SzegediMaszák Mihály. vissza Megnyílt a hat árátkelő Kisszelmenc és Nagyszelmenc között - Hatvan év után ismét átjárhatóvá vált a két falu MNO 2005. december 23. 13:20 A szlovák – ukrán határon 60 év után ismét közvetlen átjárás létesült a magyarok lakta Szelmenc két része között a pénteken megnyílt határállomás révén. A határátkelő ünnepélyes megnyitóján a két ország nemzeti himnusza után ukrán részről a kárpátaljai származású Viktor Baloga, a rendkívüli ügyek minisztere szólt, aki beszédében a határnyitás történelmi jelentőségét hangsúlyozta, majd Csáky Pál, a szlovák miniszterelnökhelyettes intézett beszédet a résztvevőkhöz. Csáky annak a véleményének adott hangot, miszerint a határátkelő felhúzó erő lesz mind gazdasági, mind emberi szempontból, amely teljes mértékben a polgárok ügyét fogja szolg álni. Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke is, aki beszédében kiemelte: A szelmenciek számára a mostani határnyitással, Európa utolsó vasfüggönyének eltűnésével ért véget a második világháború. Véleménye sze rint mind az ukrán, mind a szlovák fél fontos gesztust tett a magyaroknak azzal, hogy lehetővé tette a határátkelő létesítését a "szlovák – ukrán határ legmagyarabb részén". Mindez pozitívan hathat a magyar – szlovák és a magyar – ukrán együttműködésre – tette h ozzá a távirati iroda tájékoztatása szerint. Az ünnepélyes megnyitó után a környék lakóinak örömteli találkozójára került sor, jóllehet az ukrán polgárok közül kevesen jutottak át a túloldalra, mert alig volt néhányuknak vízumuk – számol be a Magyar Rádió . Az 1944ben egykori Szelmenc településen keresztül húzták meg a határt, így Kisszelmenc Ukrajnához, míg Nagyszelmenc Csehszlovákiához került. A falu két része között felhúzott szögesdrót portákat és udvarokat vágott át és zárt el egymástól egyik napról a másikra. A település két részét egészen 2005 augusztusáig szögesdrót választotta el. Ennek eltávolítását csak azok után kezdték el az ukrán hatóságok, hogy a két kormány határátkelő létesítéséről állapodott meg. vissza Az eredeti cél megvalósítása mellett döntött az erdélyi magyar tévé létrehozásával megbízott Janovics Alapítvány Kolozsvár, 2005. december 23., péntek (MTI) - Az erdélyi magyar televízió létrehozása mellett döntött az erdélyi Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriuma pénteki ülésén - jelentette be Nagy Zsolt, az alapítvány elnöke, romániai informatikai miniszter Kolozsváron. Sajtóértekezletén a JJA elnöke kifejtette: a kuratórium az eredeti célkitűzést kívánja megvalósítani. A 300 millió forintos összeget úgy tervezi felhasználni, "hogy a beszerzendő eszközökkel segítse a létező romániai magyar
