Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-24
4 Több mint hatvan év után ismét átjárhatnak az egykori Szelmenc egyik feléből a másikba az emberek, miután pénteken átkelőt nyitottak a szlovákukrán határral kettévágott, zömében magyarok lakta faluban. Ukrajna új ablakot nyit Szlovákia é s az Európai Unió felé, a Európai Unió és Szlovákia új ablakot nyit Ukrajna felé. Egyben megszűnik a határ mindkét oldalán élőket sújtó tarthatatlan állapot - hangsúlyozta a határnyitáskor Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnökhelyettese. Hozzátett e, hogy a határátkelőhely megnyitása nem csupán az emberi kapcsolatok szempontjából, hanem gazdaságilag is hasznos mindkét határ menti régió számára. A politikus egyben köszönetet mondott az átkelő megvalósításáért a szlovák és az ukrán kormánynak, Viktor Juscsenkó ukrán elnöknek, a Magyar Köztársaság minden politikusának, az Európa Tanácsnak, az Európai Unió szervezeteinek és az amerikai kongresszus lobbiszervezetének. Azt javasolta, hogy májusban a két község rendezzen egy közös falunapot, amelyhez 100 ez er korona támogatást ajánlott fel a szlovák miniszterelnöki hivatal részéről. Eörsi Mátyás, az Európa Tanács képviselője a két falu polgármesterének erőfeszítéseit emelte ki a határnyitást követő ünnepségen. Hangsúlyozta, a jövőben mindent meg kell tenni azért hogy Ukrajna is az Európai Unió tagjává váljék. Ebben az esetben maga a határ szűnik meg és akkor már semmi sem fog emlékeztetni erre a mögöttünk hagyott rémes hatvan évre - mondta a szabaddemokrata politikus. A szelmenciek számára a mostani határny itással, Európa utolsó vasfüggönyének eltűnésével ért véget a második világháború - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke az ünnepségen. Kiemelte, hogy mind az ukrán, mind a szlovák fél fontos gesztust tett a magyaroknak azzal, hogy lehetővé tette a határátkelő létesítését a "szlovákukrán határ legmagyarabb részén". Mindez pozitívan hathat a magyarszlovák és a magyarukrán együttműködésre - tette hozzá. A községet 1944ben egyik napról a másikra szelték ketté. A falu nyugati f ele Csehszlovákiához, a keleti pedig a Szovjetunióhoz került. A határ portákat, udvarokat vágott széjjel. A település két részét 2005 augusztusáig szögesdrótkerítés választotta el, a helybeliek ezen keresztül érintkeztek egymással, tudakozódtak rokonaikról ismerőseikről. A szlovákiai Nagykaposon élő Hornyák Katalin az MTI tudósítójának felidézte, hogy annak idején éppen a mostani határátkelő helyén állt a házuk. Ám a szülei kaptak egy értesítést, hogy 24 órán belül hagyják el az otthonukat. Egy imakönyvvel és egy szál ruhában keltek útra, és a mai napig nem kaptak egyetlen korona kártérítést sem. Az átkelő építése és a szögesdrót eltávolítása azt követően kezdődött meg, hogy a szlovák és az ukrán kormány megállapodott a határátkelő létesítéséről. Ebben na gy szerepet vállalt az amerikai törvényhozás mellett működő magyar lobbiszervezet, a MagyarAmerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja, amely 2005 márciusában a szlovák miniszterelnökhöz és az ukrán elnökhöz írt levelében kérte a településrészeket összekö tő határátkelő megnyitását. A helybeliek évek óta küzdöttek ezért. Ennek a küzdelemnek egyik látványos állomása volt, hogy tavaly a határ ukrajnai, illetve szlovákiai oldalán egyegy fél székelykaput állítottak fel, a megosztottság jelképeként. Az állhata tos küzdelmet ismerte el a magyar kormány, amikor december 13án Kisebbségekértdíjat vehetett át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől Budapesten Illár József, Kisszelmenc és Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere. vissza H avril gratulált a szlovákoknak Népszava 2005. december 24. Abból az alkalomból gratulált Havril András vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke szlovák kollégájának, Lubomír Bulík altábornagynak, hogy Szlovákia is áttért az önkéntes hivatásos h aderő intézményére - közölte a Honvédelmi Minisztérium. A magyar honvédelmi vezetés üdvözli Szlovákia történelmi lépését, amellyel megszüntette a sorozott haderőt - olvasható a közleményben. A magyar vezérkari főnök kiemelte: az a tény, hogy rövid egy eszt endőn belül Csehország és Szlovákia is hasonlóan döntött, azt bizonyítja, hogy Magyarország 2004 novemberében megtett úttörő lépése helyes és jövőbe mutató volt. vissza
