Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-23
16 miért alakultak minden logikának, történelmi és természete s hagyománynak ellentmondó megyék, amelyekkel senkinek nincs semmilyen viszonya, amelyre nem lehet építeni a regionalizmust és a lokálpatriotizmust. De erről nem az emberek tehetnek, hanem az a szűk látókörű politika, amely magyarfóbiától szenved mind a ma i napig, s csak azért nem lehet a szepességi vagy árvai szlovákoknak saját megyéjük, mert akkor ki kellene alakítani például a magyar többségű, önálló Csallóköz és Mátyusföld megyét. Az emberek tökéletesen értenek mindent, éppen azért van elegük a politiká ból.” Az ezernyolcszáz lelket számláló Csallóközcsütörtökben az MKP helyi szervezetének elnökeként szenvedte végig a fiatal szakember a választási közönyt – merthogy a csallóközi magyarok a negatív csúcsokat is túlszárnyalták: a dunaszerdahelyi járásban vo lt országosan a legalacsonyabb a részvétel, az első fordulóban a választók 11, a másodikban négy százaléka járult az urnákhoz. „Kár a választási kudarcot a nacionalizmussal bármilyen összefüggésbe hozni” – ezt már Petheő Attila mondja. A fiatal tanárember a révkomáromi városi önkormányzat MKPs képviselője, és az a véleménye, hogy a pártnak meg kell újulnia. „Ezek a képviselők egyszerűen elszakadtak a választóktól, önmagukba fordultak, önös érdekeket képviseltek, megrendült bennük az emberek bizalma, de nem csak a jelölt politikusokban, hanem a pártban is.” „Miért mentünk volna választani? Azért szavazzunk, hogy másoknak jó legyen?!” – dörren rám egy régi ismerősöm ugyancsak a Dunaparti városban. És harag nélkül mondja el, hogy 35 évet dolgozott le a komárom i hajógyárban, végül munkanélküliként lett nyugdíjas. A hajógyárban kezdték fiai is, most mind a ketten Magyarországon dolgoznak, ahogy – állítólag – harmincezernél is több csallóközi magyar. „Ha nekünk nem tudnak munkát biztosítani, miért szavazzunk rájuk ? Azért, hogy szégyent hoztak ránk a szlovákok előtt, amikor el akarták privatizálni a szociális otthonokat, aztán még ötvenezer koronás jutalmakat hagytak maguknak jóvá?! Mert tönkretették a komáromi kórházat?” – sorolja, és arra kér, ne írjam le a nevét, mert aki az előző hónapokban bírálni kezdte a Nyitra megyei magyar politikusokat, azok többségükben szintén munkát keresnek. És már csak annyit tesz hozzá, „téved, aki azt hiszi, Magyarországon olyan könnyű munkát találni, hogy ott fenékig tejfel nekünk, felvidékieknek. Ott is görbén néznek ránk”. Juhos Ferenc polgármestert is aggasztja a lakosok elfordulása a politikától, s azokkal ért egyet, akik a demokráciát féltik ennek kapcsán. „Az, aki tíztizenöt százalékos részvétel mellett befutó, és mandátumával mégis visszaél, basáskodik, ahelyett hogy felállna és elmenne a politikából, bizony, veszélyes jelenség.” Ilyen szempontból – mondja – nem számít a nemzetiség. A magyar párt siralmas szerepléséhez a már idézett Őry Péter szerint a kampány is hozzájárult. „Az egyetemeken Eltévesztett kampánystratégia címszó alatt kellene tanítani, amit az MKP produkált. Öt megyében volt érdekelt az MKP, három elnök- és 123 önkormányzati képviselőjelöltje volt, az óriásplakátokról viszont az a Bugár Béla mosolygott az embere kre, aki – érthetően – nem is indult a választásokon.” A kommunikációs szakértő szerint Szlovákiában a regionális politikusoknak alig van esélyük bekerülni a köztudatba, gyerekcipőben jár ugyanis a regionális sajtó, igazából nincs is, legalább a választáso kon, a plakátokról megismerhették volna őket az emberek. Ahogy arra sem, hogy ezzel a kampánnyal gyakorlatilag azt sugallta a párt, decentralizáció ide, megyei önkormányzatiság oda, a magyarok esetében az fog történni, amit a pártelnök akar. Bugár Béla, az MKP elnöke az egyik sajtóértekezleten arról beszélt, hogy a szlovák sajtó évek óta egy tévhitet terjeszt. Nevezetesen azt, hogy az MKPnak stabil a szavazóbázisa, s a párt biztosra mehet, hiszen a magyarok eleve rá szavaznak. „Uraim, itt a bizonyíték – sz ögezte le – , hogy nekünk is meg kell harcolnunk a szavazatokért.” Ha ez tudományosan alátámasztott felismerése a hétéves kormányzati szereplés eredményének, akkor talán még időben jött a jövő évi szeptemberi parlamenti választások előtt. vissza A területi stúdiók kapják az eredetileg erd élyi tévére szánt 300 milliót Transindex.ro 14:00; 22.12.2005 A romániai magyar elektronikus médiát támogatja az Informatikai és Hírközlési minisztérium az eredetileg egyetlen erdélyi tévécsatorna létrehozására szánt 300 millió forintból – jelentette be K ovács Kálmán miniszter Markó Bélával folytatott tárgyalása után Budapesten. Az összeg 1,19 millió eurónak felel meg. Markó érve a döntés mellett az volt, hogy az adó éves tevékenységének finanszírozásához mintegy egymilliárd forintra, azaz szinte négymil lió euróra lenne szükség. A támogatás felhasználásáról az IHM a tévé alapítása céljából létrehozott Janovics Jenő Alapítvány (JJA) kuratóriumával közösen dönt. A támogatás céljának megváltoztatását Nagy Zsolt informatikai miniszter kérte az IHMtől – ezz el nem értett egyet Csép Sándor, a kolozsvári tévé volt vezetője és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Csép és a MÚRE
