Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-02
17 Ha mindettől el lehetne tekinteni, az indítvány elvben a kár megfontolásra érdemes lehetne a Fidesz számára, már ha - mint állítja - tényleg komolyan népbennemzetben gondolkodik. És nemcsak azért, mert a kormányzati oldal a jelek szerint nem egységes az elképzelést illetően; még az sem zárható ki, hogy egy (nem túl valószínűnek látszó) országgyűlési szavazáson MSZPFideszMDF tömbbel lehetne garantálni a kétharmados többséget. Képzelhető, hogy megacélozná ez a koalíciós bizalmat a választások küszöbén. Ezzel együtt is realistábbnak látszik e pillanatban az a m egközelítés, hogy Gyurcsány javaslata el fog akadni a parlamenti útvesztőben. Tegyük azért hozzá: kár lesz érte, bármennyi sebből vérezzék is az alapötlet. Hiszen az indítványt nem lehet mindenestül a nemzeti szimbolika világába utalni. Tény ugyanis, hogy egy olyannyira széttagolt nemzet esetében, mint amilyen a miénk, kellene végre egy használható nemzetdefiníciót találni. Az alkotmány politikai nemzetként definiál - és erről bebizonyosodott már, hogy nem pontos, mivel kimarad a határon túli nemzetrész, ső t a hazai nemzeti kisebbségek is csupán asszimilált formában férnek bele. Nyilván a kulturális nemzet irányában kínálkozhat kitörési lehetőség - ennek módjai, feltételei azonban kiérleletlennek tetszenek még napjainkban. Talány az is, mennyire kész a hazai közvélemény az esetleges változások, még inkább az ezekkel együtt járó konzekvenciák elfogadására. Olyan nagyléptékű vállalkozásról lenne szó, amibe nemzeti konszenzus nélkül nem is szabadna belevágni. Ilyen értelemben Gyurcsány indítványa feltétlenül útt örő jellegű és megérdemli az ilyennek kijáró elismerést. Már csak azért is, mert a mai gyakorlat valójában már ítéletet mondott az alkotmány vonatkozó cikkelyéről, amely csak azt rögzíti, hogy az anyaország felelősséget érez a határon túli magyarság iránt. Ez a viszony azonban mára jóval szervesebb, összetettebb, gazdagabb ennél. Vagyis a gyakorlat napjainkban jóval túlmutat az alkotmányon. Mindezekért valójában a határon túliaknak kellene leginkább tapsolniuk most Gyurcsány ötletéhez, és ösztökélni a mag yar politikai osztályt egy korszerű és jól használható alkotmányos nemzetdefiníció türelmes, konszenzusos kimunkálására. De taps sehol - inkább langyos csend tapasztalható mindenfelé, bármerre fülelünk is innen, az anyaországból. Persze ez a csend a maga m ódján beszédes. Jelzi egyrészt, hogy a kisebbségi vezetők túlnyomó többsége még mindig képtelen feldolgozni a tavalyi referendum tanulságait és nem hagyott fel a délibábos tervezgetéssel (nem függetlenül egyébként Orbán Viktor kampányterveitől). Az említet tek most is kettős állampolgárságot, MÁÉRTot, a mostaninál több pénzt akarnak - lehetőleg azonnal. És tétjeiket nyilvánvalóan Orbánra teszik - tőle remélik, hogy mindezt meg is kapják majd a választások után. De mi lesz, ha tévednek? vissza Amerikai bázisokat telepítenek Romániába Bukarest a térség fontos katonai tényezőjévé szeretne válni Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. december 2. Kolozsvári tudósítónktól • 2005. december 2. A kommunista diktatúra fénykorára e mlékeztető katonai díszszemlékkel ünnepelték meg tegnap Bukarestben és Gyulafehérváron az ország nemzeti ünnepét, Erdély Romániával történt egyesülésének 87. évfordulóját. A haderők felvonultatása, a különböző titkosszolgálatok néhány nappal ezelőtti egyes ítése (gyakorlatilag az egykori Securitate struktúrájának visszaállítása és az államelnöknek történő alárendelése), illetve a nemzeti ünnep alkalmával az államfői Cotrocenipalotában elhelyezett román haderők harci zászlói azt sugallják, hogy Traian Basesc u államfő az ország katonapolitikai tényezővé alakításán fáradozik. Basescu már beiktatásakor BukarestLondonWashington tengelyről beszélt, az Irakelleni háborús koalíció melletti kitartásról, s úgy vélte, Romániának meghatározó szerepet kell játszania a Feketetenger és a NyugatBalkán térségében is. Ezen célkitűzéseket szolgálja, hogy hosszas tárgyalások után, október végén megállapodással zárultak az amerikai katonai támaszpontok romániai elhelyezéséről folytatott tárgyalások. A két ország külügyminisz tériuma által jóváhagyott dokumentumot a tervek szerint amerikai részről Condoleezza Rice külügyminiszter írja alá a jövő héten Bukarestben, európai körútja egyik állomásán. Amikor a támaszpontokról szóló románamerikai egyezményt októberben véglegesítet ték, a román államfő elmondta: az amerikai katonai támaszpontokat a Feketetenger közelében, Babadag, Constanta vagy Fetesti térségében helyezhetik el. Ezeken a helyeken az amerikaiak légi támaszpontot és gyakorlóterepet üzemeltethetnek, s hadihajóik befut hatnak a constantai katonai kikötőbe is. Az amerikai haderő 2003ban, az iraki háború idején már használta a romániai támaszpontokat. Basescu elnök szerint Románia támogatja az Orosz Föderációval való jó kapcsolatot a Feketetenger térségében. S bár korább an előde, Ion Iliescu is azt hangsúlyozta, hogy az amerikai bázisok nem Oroszország ellen jönnek létre, Moszkva többször is mérsékelten ingerültnek mutatkozott. Orosz
