Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-17
6 Ennél is meghökkentőbb vádakkal állt el az ukrán biztonsági szolgálat ezredese, Valentyin Krizsanovszkij, aki korrupcióval, zsarolással és csempészéssel vádolta meg főnökét. Miután merényletet kíséreltek meg ellene, elmenekült Kijevből, és kitálalt a moszkvai Izvesztyija című lapnak. A vele készült interjú új adalékkal szolgál a Gongadzeügyben is. Az ezredes nem kevesebbet állít, mint hogy a biztonsági szolgálat fejének bűnös tevékenysége elképzelhetetlen lenne a demokratikusan megválasztott államf ő tudomása nélkül. Juscsenko megmérgezésének verzióját is képtelenségnek tartja, ami pedig a Gongadzegyilkosságot illeti, azt mondja: a ködösítés tovább folytatódik. Semmi sincs úgy, ahogyan állítják. Erről igyekszik meggyőzni az olvasókat az Izvesztyij ának adott nyilatkozatában Ukrajna legfőbb ügyésze, Szvjatoszlav Piszkun is. Azt állítja, az új vádakkal színre lépő őrnagyot a választási kampányban igyekeznek felhasználni. Szerinte a Gongadzegyilkosság politikai ügy, az újabb személyes szálra nincsen b izonyíték. Ha pedig igaz, hogy Berezovszkij Londonból pénzelte Juscsenko kampányát, akkor törvénytelenség történt, és ebben az esetben meg kell ismételni az elnökválasztást. Berezovszkij állításának kiderítését azonban az államfő megakadályozta. A legfőb b ügyész kemény vádakkal illeti az államfőt akkor is, amikor olyan korrupciós ügyekről beszél, amelyeknek nem jártak a végére. Ennél is idegesítőbb lehet Juscsenko számára a főügyésznek az a meggyőződése, hogy megmérgezésének a következtében az államfő nag yon beteg, akaratában bénítva van, amit környezete kihasznál. Az a hír járja, hogy a főügyész három zsák kompromittáló anyaggal lépett ki az ügyészség épületéből, amit a választási hajrában fog kinyitni. Bár ő ezt tagadja, azt azonban nem, hogy kiváló az emlékezőtehetsége. S ezt kamatoztatja hamarosan megjelenő könyvében…Barabás Péter vissza Megosztja a határon túliakat a nemzetpolitikai alkotmánymódosítás Népszava, 2005. december 17. Január elején folytatódik a konzultáci ó a határon túli magyarok szervezeteivel a közjogi helyzetüket rendező alkotmánymódosításról - közölte lapunkkal Avarkeszi Dezső kormánymegbízott. A politikus tegnap több órán át egyeztetett a szervezetek képviselőivel arról a tervezetről, amely meghatároz ná, hogy a külhoniak kulturális, történelmi gyökereik alapján a magyar nemzethez tartoznak. Az Alkotmány erre alapozva rögzítené, hogy a magyar törvények idehaza jogokat, míg külföldön támogatásokat biztosíthatnak számukra. Úgy tudjuk, hogy a szervezetek t öbbsége támogatja a kormány elképzeléseit, többen, így a Vajdasági Magyar Szövetség és az RMDSZ is pontosításokat javasolt a megállapodás érdekében. A kárpátaljai (KMKSZ) és a szlovákiai (MKP) magyar szervezet viszont nem fogadja el a kormány alkotmánymód osító elképzelését. Ezt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Duray Miklós, az MKP alelnöke közölte, miután tájékoztatták a tárgyalásról Németh Zsoltot, a Fidesz külügyi kabinetjének elnökét. Duray szerint a kormány javaslata nem alkalmas a további tárgyalásra, mert a magyar nemzet megosztását eredményezné. Úgy tudjuk, az RMDSZ Duray nemjének áthidalására felvetette, hogy az alkotmánymódosítás csak a jogok és támogatások biztosításáról szóló törvény megalkotására adjon felhatalmazást, s most ne terjedjen ki a ha táron túliak közjogi státuszának megfogalmazására. A panaszkultúra jellemzi a magyar kisebbségpolitikát, aminek a közszolgálati médiumok adnak teret - mondta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány kuratóriumának elnöke a határon túli magyarság és a közszolgálati média viszonyát elemző konferencián. Törzsök Erika szerint a média azzal, hogy főleg a panaszoknak ad teret, alkalmat ad a társadalmi jelenségek elfedésére, a felelősség elhárítására és ellenségkép gyártására. Úgy vélte, a médi a általában a könnyebb utat választja az összefüggések felmutatása helyett, ezért határon innen és túl is megfosztja a közönséget a korrekt, tárgyszerű, széles körű tájékozódástól és egy reális jövőkép kialakításától. A közalapítvány kutatója Ágoston Vilm os, a Kossuth rádió nemzetstratégiai műsorait elemző kutatásáról számolt be. Mint mondta Kossuth novemberi, elemzett műsoraiban az ellenzék irányába tettenérhető szerkesztői elfogultságot állapítottak meg. Gellért Kis Gábor, az MR kuratóriumának elnöke sze rint a kettős állampolgárságról tartott tavaly decemberi népszavazás előtti hónapban a Krónikák 400 információt tartalmaztak a témáról, 254
