Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-14
10 Az RMDSZ frakciója megszavazta, hogy Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő vonja vissza módosító indítványait. A törvényhozó t azzal vádolják a szövetségben, hogy megsértette a frakciófegyelmet. Toró a szavazás után is megerősítette a Szabadságnak, hogy ennek a kérésnek nem fog eleget tenni, csak a tervezet bizottsági vitájának alakulása függvényében vonna vissza néhány javaslat ot. Arra a kérdésre, hogy milyen büntetésekre számíthat, Toró kijelentette: az RMDSZ nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy kizárja a frakcióból. vissza Az RMDSZ a Máért mielőbbi összehívását szorgalmazza [ 20051213 - 20:20:12 ] Az RMDSZ nehezményezi, hogy nem hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet - jelentette ki a szervezet ügyvezető elnöke. Takács Csaba hozzátette: legutóbb nagyváradi látogatásán kérték arra Gyurcsány Ferencet, hogy még e bben az évben üljön össze a Máért, hiszen meg kellene beszélni azokat a problémákat, amelyekről többnyire csak üzengetnek a határon túli szervezetek a magyar kormánynak. Ilyen téma lett volna az alkotmánymódosításra vonatkozó felvetés, a támogatási rends zer reformja és hatékonyságának növelése, valamint a közös megoldás keresése a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésekre – sorolta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Elmondta még, hogy a határon túli magyar szervezetek és a kormány illetékes hivatala, a HTMH között elég gyakori a szakmai egyeztetés, de a konszenzuskeresés eszköze csakis a Magyar Állandó Értekezlet lehet. Ezt a fórumot azért hozták létre annak idején, hogy résztvevői, a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli szervezetek legalább a n emzeti minimumban tudjanak megállapodni és hogy a közös álláspont érvényesülhessen az Országgyűlésben, a végrehajtásban. Hiszen a határon túli szervezetek - a magyar alkotmány szerint - egymaguk nem állhatnak elő törvényjavaslattal - emlékeztetett Takács C saba és újból azt hangsúlyozta, hogy a Máért plenáris ülésének összehívása fontos, szükséges, de hasznos a nemzeti szolidaritás szempontjából is. vissza Krónika Hírszolgálat Az autonómiához hosszú távú elkötelezettség kel l [ 20051213 - 15:12:41 ] Schöpflin György, az Európai Parlament néppárti képviselője az EU autonómiák iránti közömbösségéről, az utódállamok többségi elutasító magatartásáról, a magyar tanácstalanságról és az elkötelezet tség szükségéről. Románia EUs integrációja kapcsán Brüsszelből és Strasbourgból gyakran érkeznek hírek az országot elmarasztaló beszámolókról, jelentésekről, meghallgatásokról. Ezek között időnként feltűnik a romániai magyarság helyzete is. Erdélyben so k szó esik manapság az autonómiáról, erre az erdélyi magyarok szintén az Unió főhadiszállásairól várják a boldogító igent. Számíthatunke erre? Innen, Strasbourgból nézve, az Európai Unió igazából nem érdekelt az autonómia kiterjesztésében. Van az EUban olyan, aki ellenzi, például a spanyolok, nekik nem tetszik az autonómia intézménye, a finnországi svédek viszont sokkal pozitívabban látják. Az autonómia igazából nem EUs téma. Ha ebből lesz valami, az Romániában fog eldőlni. Számomra legalábbis ez azt j elenti, hogy román belügyről, belpolitikai kérdésről van szó. Következésképpen a romániai magyar társadalom, illetve annak politikai képviselete kell hogy vigye ezt az ügyet. Ez hosszú, szívós munkát fog igényelni! Ha megnézzük a különböző autonómiaformák kialakulásának a történetét, akkor kiderül, hogy a többség ezt soha nem szereti. Ez jelentős hatalomvesztést jelent vagy jelenthet. Ez az első számú kérdés. A második a többség magatartása. A többség szempontjából a kisebbségnek nem kell autonómia. Nagyon jól megvannak úgy, ahogy vannak. Tudjuk, hogy ez nem így van, de azt hiszem, hogy a többség ezt nagyon őszintén gondolja. Azok a többségiek, akikkel én beszéltem, azt mondták, hogy nem látják az autonómia szükségét. Véleményük szerint mindent meg lehet old ani a regionalizmus keretében, önkormányzati formákban.
