Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-13
20 nem voltak jelen a gaztett végrehajtásánál. Ivan Atanasijevic volt az egyetlen vádlott, aki a tárgyaláso n novemberben elismerte: felettesei kényszerítették az egyik horvát fogoly lelövésére. "Sokkban cselekedtem, még a filmeken sem láttam ennyi holttestet egy csomóban" – mondta. A belgrádi különleges bíróság nyolc vádlottat a maximális húszévi, hármat 1515 , egyet 12, a csoport egyetlen nő tagját kilenc, egy további vádlottat pedig ötévi börtönre ítélte. Az ítélethirdetéskor egy vádlottat el kellett vezetni a bírák sértegetése miatt. A per mindvégig a legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett zajlott, me rt tartani lehetett a szélsőségesek támadásától. A pert mérföldkőnek tekinti a nemzetközi közösség abból a szempontból, hogy a szerbiai bíróságok miként képesek kezelni háborús bűntetteket elkövető szerbeket. Ilyen tárgyalásokat csak az után tarthattak, h ogy a demokratikus erők 2000ben megbuktatták Slobodan Milosevicet, s őt is a hágai törvényszék elé küldték. Az ovcarai bűntett miatt a volt jugoszláv néphadsereg három tisztjét, Veselin Sljivancanint, Mile Mrksicet és Miroslav Radicot a hágai Nemzetközi T örvényszék előtt vonják felelősségre. A hágai bíróságon tegnap ismertették a vádiratot Ante Gotovinával, a Kanáriszigeteken minap letartóztatott nyugalmazott horvát tábornokkal. A Horvátországban nemzeti hősnek tartott ötvenéves főtiszt, volt idegenlégió s a hét vádpont mindegyike esetében határozott nemmel válaszolt Carmel Agius bíró ama kérdésére, hogy bűnösnek érzie magát. A tizennégy oldalas vádirat szerint "Gotovina tudta vagy tudnia kellett, hogy a parancsnoksága alá tartozó erők krajinai szerbek m eggyilkolására készülnek, de ennek ellenére nem tette meg a szükséges és ésszerű intézkedéseket a történtek megakadályozására, illetve később a bűnösök megbüntetésére". Gotovina bírái előtti első megjelenését óriási érdeklődés kísérte Horvátországban. A t évéállomások élő adásban számoltak be az eseményről. A vádirat szerint Gotovina részt vett a szerb lakosság elűzését célzó "bűnös vállalkozásban" is, és más háborús bűnöket követett el. Legalább százötven ember haláláért felelős, és parancsnoki felelősség terheli mintegy kétszázezer szerb kiűzéséért az országból. jgb vissza "Az uniós reform nem büdzsékérdés" - Tony Blair többször elmondta, és én egyetértek vele, hogy nem lehet a reformok kérdését egyszerűen költségvetési ügyként kezelni Magyar Hírlap, 2005. december 13. Értelmetlen a versenyképesség kontra szolidaritás vita – mondta lapunknak Lord Anthony Giddens. A Tony Blair vezette Munkáspárt főideológusa a Demos Magyarország és a Policy Network budapesti konferenc iája után nyilatkozott. Anthony Giddens: a skandináv példa követendő fotó: Soós Milán – Az Európai Unió és az európai szociális modell válságban van. Ön azt mondta, ez jó alkalom valami újba kezdeni. Tudjuk, merre induljunk? – Szerintem igen. Olyan d ialógusra van szükség, amely nem csak a politikusok között zajlik, nem felülről vezérelt, mert a probléma összetett: egyszerre vet fel gazdasági, szociális és alkotmányos kérdéseket. – De mi lenne az első lépés? – Nemzeti szinten kell megvalósítani a ref ormokat, mert ezáltal tudunk az emberek valós problémáira reflektálni. Ma Európában magasabb a munkanélküliség, és kevesebben dolgoznak, mint máshol. Ez igaz Magyarországra is. Egyébként Európa nem általában van válságban, hiszen a bővítési folyamat töretl en. Az új államok csatlakozása pedig remek alkalom a reformok megvalósítására európai szinten is. – Mi a legsürgetőbb feladat? – A döntéshozatali rendszer hatékonyabbá tétele. Ezt nem spórolhatjuk meg. Minél nagyobb Európa, annál sürgetőbb a kérdés. Font os lenne például egy uniós külügyminiszteri poszt. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az új tagokat valóban integrálni kell a rendszerbe. – A brit kormány uniós büdzsétervezete azonban nem mutat túl sok bátorságot a reformok iránt. – Tony Blair többs zör elmondta, és én egyetértek vele, hogy nem lehet a reformok kérdését egyszerűen költségvetési ügyként kezelni. Ezen keresztül semmilyen reformot nem lehet megvalósítani, bár természetesen fontos a büdzsé is. A tagállamok költségvetésének alig több mint egy százalékáról beszélünk. De a most kirobbant vita is jelzi, szükség van reformokra. Magyarországnak például elsősorban arra kellene törekednie, hogy minél sikeresebben integrálódjon abba a gazdaságiszociális modellbe, amelyet az EU jelent. – Kialakíth ató ilyen egységes európai szociális rendszer? – Vannak közös vonások, közös szabályozók, például a munkavédelem vagy a közös társadalmi teherviselés terén. Pillanatnyilag azonban a szociális kérdések alapvetően a tagállamok kezében vannak, eltérően példá ul a
