Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-09
7 Gazda utalt Javier Solana pristinai kijelentésére, miszerint Európában új államok számára is van hely, ha azok igazodnak az európai értékekhez. „Az MPSZ hangsúyozza, hogy nem kíván államot létrehozni Erdély területén , csupán területi autonómiát akar Románián belül", szögezte le Gazda Zoltán, aki szerint ezt a kérést Traian Băsescu államfő Koszovó autonómiájáról tett kijelentései is alátámasztják. vissza Markó Béla és az ultranacional ista retorika Erdély.ma [ 20051208 - 19:39:44 ] Befejeződött a tanügyi sztrájk, van költségvetés - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, miniszter- elnökhelyettes november 30án, Bukarestben, elemezve az elmúlt napok eseményeit. Hétfőn a tanü gyi szakszervezetek aláírták a kormány által felajánlott, béremelésre, tanügyi reformra vonatkozó egyezményt, amely a három hete tartó tanügyi sztrájk befejeződését is jelentette egyben. Rá egy napra sikerült ugyanakkor elfogadni a jövő évi költségvetést i s, miután több mint két hete csigalassúsággal haladt a tervezet cikkelyenkénti vitája. Markó Béla szövetségi elnök e két esemény kapcsán rámutatott arra, hogy van ereje a kormánykoalíciónak, minden a koalíciós partnerek szervezettségén, fegyelmezettségén m úlik. A román nemzeti ünnepről szólva a szövetségi elnök rámutatott, az 1918. december 1i gyulafehérvári nemzetgyűlés határozata az első olyan dokumentum, amelyben "teljes nemzeti szabadságot" ígértek az együtt élő nemzetek számára: "Mindenik népnek jog a van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által" – idézett a kiáltvány szövegéből a szövetségi elnök. A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet nemcsak hogy megfelel az európai joggyakorlatnak, hanem összhangban van a gyulafehérvári nemzetgyűlés kiáltványának tartalmával is. Akik a kisebbségi törvénytervezetet támadják és magyar ellenes, kisebbségellenes retorika által akarnak szavazatokra szert tenni, azok magát az 1918as gyulafehérvári nemzetgyűlés határozatát támadják – hangsúlyozta a Szövetség elnöke. Az elnök felkérte a felelős román politikai pártokat, hogy határolódjanak el a magyarellenes, ultranacionalista retorikát használó szervezetektől. Véleménye szerint a magyarellenes magatartás a román társadalom stabilitásának megbontása mellett, veszélyeztetheti Románia európai integrációját is. Markó Béla úgy véli, hogy az ultranacionalista retorika mindenképpen negatív hatást kelt Európában. „Felkérem a romániai poli tikai élet képviselőit, határolják el magukat a magyarellenes, kisebbségellenes retorikától és ne mutassanak semmilyen toleranciát az ilyenszerű felszólalásokkal szemben” – nyomatékosította a szövetségi elnök. A Szociáldemokrata Párt mostani magyarellene s megnyilvánulásait értékelve elmondta, az elmúlt időszakban közösen a szociáldemokratákkal hoztunk olyan döntéseket, amelyek a kisebbségek számára biztosítottak fontos jogokat. Többek között ekkor állítottuk fel az aradi Szabadságszobrot is – emlékeztetet t Markó Béla. Így érthetetlen az, hogy most éppen az a párt támadja a kisebbségi törvénytervezetet, amely számára a kisebbségvédelem fontos szempont volt. vissza Véget nem érő kritikák a kisebbségi törvényre Erdély.ma [ 2 0051208 - 16:49:59 ] Kivonultak a képviselőház oktatási bizottságának üléséről a liberális és konzervatív párti képviselők, tiltakozásképpen a vita hangneme és a bizottsági elnök, Olguta Vasilescu magatartása miatt. A bizottság napirendjén a kisebbség i törvénytervezet szerepelt. Az ülés kezdetén az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata képviselők a nagyromániapártiakkal egyetemben indítványt nyújtottak be a törvény visszautasítására. Ez a javaslat parlamenti premiernek számít, akkor kerülhet s or rá, ha három, alapfokon megkeresett bizottság együtt ülésezik. A bizottsági ülés első részében a kormányt képviselő Markó Attilához mintegy nyolcvan kérdést intéztek. Főként a bizottsági elnöktől záporoztak a kérdések, aki szerint a kisebbségek minden j ogot megkaptak, így teljesen érthetetlen, miért van szükség kisebbségi törvényre. Legtöbben a kulturális autonómiára vonatkozó
