Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-01
18 fölkínált harmada messze nem volna elég ahhoz, hogy a migránsok lemondjanak a fejlett országokban való hosszú ta rtózkodás előnyeiről, s végül így is, úgy is maradnának. M. J.: Ez alapjában igaz lehet. Ám szakemberek egyre hajlamosabbak azt gondolni, hogy Nyugat- és KözépEurópában a szabályozatlan migráció inkább csak átmeneti jelenség. Nagyon nehéz tartósan, egykét évnél tovább illegálisan itt tartózkodni. Ne feledjük, milyen nehéz papírok nélkül lakáshoz jutni, családot fenntartani, orvosi ellátáshoz jutni, a gyerekeket óvodába, iskolába járatni. Ezt a migránsok is tudják. HVG: ÉszakAfrikából mégis Európába kí vánkoznak a fiatalok: az átjutásért nagy árat és kockázatot hajl andóak fizetni, legalábbis ezt sugallják az olyan esetek, mint hogy októberben a spanyol határőrök lövéseivel dacolva özönlöttek át a szögesdrót kerítésen a feketék és arabok Ceutánál. M. J.: Az adatokból viszont nem olvasható ki, hogy nőne a migráció a F öldközitenger térségéből. A csónakos menekültekről szóló hírek ellenére 2004ben kevesebb embert kaptak el Olaszországban és Spanyolországban, mint egy évvel korábban. Ebben az irányban tulajdonképpen stagnál a forgalom, Közép- és KeletEurópában a zöldha tárokon pedig egyre kevesebb embert fognak el. De ennek az is lehet az oka, hogy több embert csempésznek át - akár kamionokba, autókba rejtve, akár hamis okmányokkal - a hivatalos határállomásokon, hiszen az EUbővítés óta nőtt a forgalom, és nem lehet min denkit ellenőrizni. HVG: Pedig mintha keletről is nőne a migrációs nyomás. Ausztriában most nyomoznak a belgrádi, budapesti és bukaresti konzulátusok vízumbotrányai ügyében, Joschka Fischer volt német külügyminisztert pedig hasonló okok miatt néhány hónap ja parlamenti bizottság elé citálták. M. J.: Javaslatom szerint uniós szinten kellene koordinálni a vízumkiadás gyakorlatát. Először is néznénk egy olyan országot a próbaüzemhez, ahonnan most is sok embert csempésznek az EUba. Kiválasztanánk egy kis áll amot Európa peremén... HVG: Albániára gondol? M. J.: Moldova is elképzelhető, de szerintem is Albánia felelne meg a leginkább a célnak. Az EU most 25 konzulátust tart fönn Tiranában, ott tehát föl lehetne állítani egy közös - igen szigorúan ellenőrzött - uniós vízumhivatalt. Higgye el, ez mindenképpen jobb lenne ahhoz képest, hogy most mi folyik bizonyos tagállamok nagykövetségein: rengeteg kérelem fut be, és úgy döntenek róluk, hogy nincs elég információjuk. HVG: Ezt úgy mondja, mintha lennének olyan or szágok, amelyek könnyebben adnának ki vízumot. Gyanúsabbe mondjuk egy görög vízum, mint egy brit? M. J.: Vannak ilyen sejtések. HVG. Ez diplomatikus válasz volt. Valójában persze minden EUtagállam igyekszik mazsolázni a kérelmezők között, valahogy úgy, hogy a képzettek, tiszták és szorgalmasak jöhetnek, a többiek meg maradjanak ott, ahol vannak. M. J.: Javaslatom ezt a lehetősége t érintetlenül hagyná. Természetesen nem kellene korlátozni a többi bevándorlási csatornát: a magasan képzett külföldiek vagy a diákok beutazását, a családegyesítést, na és persze a politikai menedékjogot sem. BEDŐ IVÁN / BÉCS Michael Jandl A közgazdá sz és politológus végzettségű fiatalember a Migrációs PolitikaFejlesztésének Nemzetközi Központja (ICMPD) bécsi irodájának vezető kutatója. E szervezet 1993ban jött létre svájci és osztrák kezdeményezésre, munkájában11 európai állam - köztük Magyarország - szakértői vesznek részt, fő anyagi támogatója az Európai Bizottság. Jandl a bevándorlás közgazdasági hatásaival kezdett foglalkozni, majd 19951997 között az Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen tanult, és az amerikai tapasztalatokat elemezve mélyedt el a migráció kutatásában. Helyszíni tapasztalatokat a jugoszláv utódállamokban szerzett,
