Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-06
13 ezelőtti népszavazás évfordulója alkalmából a ke resztény nemzeti felelősségért tartott déli könyörgésen a Németajkú Református Egyházközösség belvárosi templomában hétfőn. Bölcskei Gusztáv református püspök beszédében arról elmélkedett, hogy egy évvel ezelőtt talán azért történt mindez így, hogy "gy akoroljuk soksok keresztény embertársunkkal a folytonosság művészetét, hogy meghirdessünk, hogy a mi számunkra nem egyszerűen egyszeri fellángolás volt". Hangsúlyozta, hogy azóta is feladat a folytonosság művészetét, a segítségnyújtás és felelősségvál lalás gyakorlatát folytatni, legyen szó az árvízről a Temesközben, a Székelyföldön, vagy arról, hogy erdélyi diákok tanulmányait kell támogatni. "(...) még egy olyan világban is, amikor Magyarország egyik jelenleg meghatározó kultúrpolitikusa, arra a rövid beszámolóra, hogy oda kellene figyelni arra, hogy mi történik Nagyenyeden, úgy kérdezett vissza, hogy miért mi van Nagyenyeden" - jegyezte meg beszédében. A püspök kitért arra, hogy egy keresztény embernek ezen a napon, december 5én nincs "évfordulós beszédkényszere, mint sokaknak másoknak ebben az országban, mert megadatott számára az imádság csodálatos ajándéka". A 64. zsoltárból idézett, és elmondta, hogy "ideje van ennek a mai napra rendelt zsoltárnak akkor, amikor Isten elé állunk, amikor bűnbánatot tartunk, és amikor reménységet vallunk, mert valóban ott van mindegyikünkben, mint tüske a köröm alatt (...) ami egy évvel ezelőtt történt". Felhívta a figyelmet arra, hogy a döntéshozóknak is szükségük van az imádságra, mert ők sem m indenhatók. Bábel Balázs, kalocsai katolikus érsek azt hangsúlyozta, hogy ez a nap nemcsak a bűnbánat napja, hanem a vigasztalódásé és a könyörgésé is. Az istentiszteleten az erdélyi Szovátáról érkezett gyerekek kórusa énekelt. vissza A VMDK túllépte a szerbiai demokraták Rubiconját - HÁTTÉR Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. december 5., hétfő (MTI) - A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) kinyilvánította, hogy kész együttműködn i a Szerb Radikális Párttal (SRS), s ezzel voltaképpen elsőként lépte át azt a határvonalat, amelyet hallgatólagosan húztak meg a milosevici uralom megdöntése után a "demokrata tömbbe" sorolt rendszerváltó szerbiai pártok. Páll Sándor a Gradjanski List című újvidéki napilapnak adott múlt heti interjúban jelentette be, hogy a VMDK kész "minden hatalmi szinten" együttműködni a radikálisokkal. Bár a VMDK nem túl "tehetős", összesen 18 önkormányzati képviselőjével még a szűkös vajdasági magyar politikai por ondon is "törpepártnak" számít, Páll nyilatkozatára mégis felfigyeltek Belgrádban. A szokásosnál nagyobb érdeklődés annak tudható be, hogy éppen egy magyar párt lépte át elsőként - mondhatni hivatalosan - a demokraták "Rubiconját". Bár a rendszerváltók nac ionalista szárnyát gyakorta érte a vád, hogy a háttérben lepaktál a radikálisokkal, az effajta együttműködést vagy szándékot sosem hivatalosították, így a VMDK "úttörőnek" tekinthető. Páll Sándor az MTInek nyilatkozva kifejtette, hogy pártja elsősorb an helyhatósági szinten működne együtt az SRSsel, de mivel a radikálisok előbbutóbb országos szinten is hatalomra jutnak, bővülnek majd az együttműködési lehetőségek. Páll cáfolta, hogy pártja ezzel "rehabilitálná" a seselji radikálisokat. Azt jósolta, h ogy amennyiben a SRS hatalomra kerül, követni fogja a horvátországi modellt, ahol a tudjmani Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) együttműködik az ottani szerb pártokkal. Ebből adódik az a logika, hogy "nem a VMDK, hanem Európa fogja rehabilitálni az SRSt, hasonlóan a HDZhez". Magyar szemszögből problematikusnak tűnhet, hogy Vojislav Seselj radikális pártvezér jelenleg feltételezett háborús bűnös, a hágai Nemzetközi Törvényszék egyetlen olyan vádlottja, akit a Vajdaságban történt háborús bűntényekkel, k isebbségi horvátok elűzésével vádolnak. Seselj hírhedt gyújtó hangú herkócai szónoklata után fejvesztve menekültek a szerémségi településről a horvátok, de Páll a csetnik vajda mentségéül hozta fel, hogy a herkócai magyarok elűzése nem szerepel a vádiratba n. Ugyanakkor talán nem hiába emlegetik oly gyakran a délvidéki magyarok a csetnik vajda ama "szállóigéjét", miszerint "ő annyira szereti a magyarokat, hogy szendvicset adna nekik útravalóul". Seselj két éve a hágai törvényszék börtönének foglya, de s emmi jel nem utal arra, hogy az SRS vezetői elhatárolódnának tőle, sőt, unosuntalan dicsőítik, a párt főideológusa, Aleksandar Vucic pedig minden vasárnap tart Seseljnek szentelt sajtótájékoztatót Belgrádban. Páll szerint mindez látszat csupán, az SRS "be csületből" védi elnökét, és valójában másképp politizál. "Tíz évvel a háború után nem a múltból kell élni, hanem a jövőből. Azt kell megnézni, hogy a vajdasági magyarság helyzetét ki tudja megoldani" - nyomatékosította a magyar politikus, aki abban bí zik, hogy az ultranacionalisták hatalomra kerülvén sokkal liberálisabbak lesznek a kisebbségi kérdést illetően, megoldják a problémákat, miután a magát demokratikusnak nevező "kriptonacionalista bagázs" ezt nem tette meg.
