Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-04
20 Elismerem, bizonyára joggal mondanák most sokan: egy meztelen nő, egy kacér nőci, hát az, ugye, erkölcstelen. Bizony, sajnos, az. Mit tagadjuk. Van cicije, meg popsija, hogy tovább ne is soroljam. És mit üzen egy ilyen szobor a serdülő ifjúságnak? Mire nevel egy ilyen szobor? Nevel arra, mint a dühös turul, őseinknek véres kardjával? Ugye hogy nem? Nem bizony. És pont ezért szeretem. Szunyogh Szabolcs vissza A CIA "fekete helyei" KeletEurópában? Népszav a, 2005 november 4. Az érdekelt fővárosokban cáfolják, az amerikai kormánytisztviselők viszont nem tagadják Az Európai Unió egyik vezető szervének, a Bizottságnak az érdeklődését is felkeltette az a hír, amely szerint az amerikai Központi Hírszerző Hivat al (CIA) a földrész keleti felének demokratikus országaiban, titkos börtönökben alKaida terroristákat tart fogva. A hírt, amelyet az érintett országok egymás után és igen gyorsan cáfoltak, szerdán tette közzé a The Washington Post internetes kiadása. Az é rtesülést Dana Priest, az amerikai lap újságírója meg nem nevezett amerikai és az Egyesült Államokon kívüli kormánytisztviselőkre, jelenlegi és egykori hírszerzőkre, diplomatákra hivatkozva tette közzé. Eszerint a CIA valamivel kevesebb, mint négy évvel ez előtt, a szeptember 11i merényletet követő "félelemmel teli és kaotikus napokban" titkos börtönhálózatot hozott létre összesen nyolc ország területén. A cikk Thaiföldet és Afganisztánt nevezi meg. Ami a többi államot illeti, csak annyit közöl, hogy néhány keleteurópai demokrácia is közéjük tartozik, ám ezek nevét - magasrangú amerikai kormánytisztviselők kérésére - nem közli. Ez utóbbiak a kérést azzal indokolták, hogy a közzététel közös terrorellenes erőfeszítéseket hiúsíthatna meg és a terroristák bossz újának tenné ki ezeket az országokat. A cikkből kiderül, hogy a Kuba területén, a Guantanamo öbölben emelt börtöntelep természetesen a rendszer része. A lap szerint a börtönhálózat központi helyet foglal el a CIA terrorizmusellenes háborújában. A Fehér H áz, a CIA és az igazságügyi minisztérium irataiban csupán "fekete helyeknek" nevezett börtönök létéről mindezidáig csupán maroknyi amerikai kormánytisztviselő, a létesítményeknek helyet adó országokban pedig csak az elnök vagy miniszterelnök, illetve a hír szerzés néhány vezető tisztje tudott. A CIA és a Fehér Ház nemzeti érdekekre hivatkozva "lebeszélte" a Kongresszust annak megtudakolásáról, milyen körülmények között tartják a foglyokat. E körülményekről ezért nem is igen lehet tudni semmit. Ugyanez vonatk ozik a kihallgatási módszerekre, továbbá arra, hogyan döntik el, hogy benntartsáke a foglyokat és mennyi ideig. Ellentétben a Guantanamo öbölbeli helyzettel és az Irakban ugyancsak amerikaiak által vezetett Abu Ghraib börtönnel, a "fekete helyekről" a C IA nem hogy részleteket nem közölt, de még a létezésüket sem ismerte el. Attól tartott, hogy ha elismerné, az az Egyesült Államokkal szembeni perek sorozatát indíthatná el - különösen külföldi bíróságok előtt - és a Washington elleni bírálat erősödésével j árhatna. A cikk szerint a börtönrendszer vitákat és aggodalmat váltott ki a CIAen belül is, hiszen a szervezet tagjaiban is munkálnak kétségek annak törvényességével, erkölcsösségével és hasznával kapcsolatban. Hiszen arról van szó, hogy egyes terroristák at egész életükre elzárnak a külvilágtól - emlékeztet a The Washington Post cikke. Az amerikai lap értesüléseit a keleteurópai országok egymás után és igen gyorsan cáfolták - bár volt cáfolat, amely nem igazán volt meggyőző. Frantisek Bublan, a prágai kormány külügyminisztere például elmondta: egy hónappal ezelőtt amerikai kérés érkezet t Csehországhoz, azt kívánva, hogy fogadjon be saját börtöneibe olyan foglyokat, akiket a terrorizmus elleni harc folyamán fogtak el és egy darabig Guantanamón őriztek. Olyan foglyokról van szó, akikről kiderült, hogy nem állnak kapcsolatban az alKaidával , viszont ha egyszerűen hazaengednék őket, akkor saját országukban veszélybe kerülnének. (A miniszter szerint ezek a foglyok egy kínai tartományból származnak.) Prága elutasította az amerikai kérést. Bublan úgy tudja, hogy Washington hasonló igénnyel fordu lt tíz másik országhoz is, ám azokkal sem volt szerencséje. A többi keleteurópai országból egyértelmű cáfolatok érkeztek. Cáfolt a szlovák titkosszolgálat, a volt lengyel védelmiminiszterhelyettes, a román miniszterelnök, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a bolgár külügyminisztérium. Az Európán kívüli országok közül ilyen értelmű nyilatkozatot tett közzé Thaiföld is.
