Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-30
11 Emlékeztetnek, hogy júniusban, a brüsszeli tárgyalások során közel jártak a megállapodáshoz, s "semmilyen kritika nem illette az új tagországok számára tervezett kohéziós forrásokat". "Azóta újab b ötletek merültek fel, de mi azt a nézetet osztjuk, hogy a szolidaritás elvének továbbra is alapvető pillérnek kell megmaradnia az Európai Unióban (...), ne veszítsük el a politikai fókuszt, aminek lényege, hogy az új tagországoknak azonos esélyt biztosít sunk a felzárkózásra, hogy ugyanolyan sikeresek lehessenek, mint a kohéziós politika korábbi haszonélvezői" - mutat rá a négy kormányfő. "Számunkra magas a tét. Az Európai Tanács decemberi sikerének vagy kudarca választ ad majd arra az alapvető kérdésr e, hogy vajon meg tudunke felelni a legutóbbi bővítés elvárásainak" - írják, s rámutatnak: bátorítónak ítélik, hogy az Egyesült Királysági elnökség nyilván tudatában van azon felelősségének, hogy a bővítés sikeres legyen. "Ha a 20072013as pénzügyi perspektíváról létrejön a megállapodás, az nagy lendületet adhat minden tagországnak ahhoz, hogy a Hampton Courti találkozó szellemének megfelelően dolgozzon együtt Európa modernizációjáért" - zárul a levél. A visegrádi négyek miniszterelnökeinek levele Tony Blair brit kormányfőnek - DOKUMENTUM Budapest, 2005. november 29., kedd (MTI) - Nemcsak nagy várakozással, de növekvő aggodalommal tekintenek a visegrádi országok kormányfői az Európai Tanács következő ülése elé - áll Mikulá Dzurinda szlov ák, Gyurcsány Ferenc magyar, Kazimierz Marcinkiewicz lengyel és Jiří Paroubek szlovák miniszterelnök levelében, amelyet pénteken írtak Tony Blair miniszterelnöknek, az EU soros elnökének. A négy vezető politikus a tagországok és a teljes unió számára kulcs fontosságúnak tartja, hogy megállapodás jöjjön létre a 2007től 2013ig terjedő időszak pénzügyi perspektívájáról. Az MTI az alábbiakban teljes terjedelmében közli a levelet, amelyet kedden este László Boglár, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sajtófőnök e juttatott el az MTIhez. 2005. november 25. A Visegrádi Négyek miniszterelnökeinek levele Tony Blair, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, mint az Európai Tanács elnöke részére A következő hetekben a történelemmel lesz randevúnk. Célunk, hogy elfogadju k a kibővített Európai Unió pénzügyi perspektíváját. Bízunk abban, hogy továbbra is számíthatunk az Egyesült Királyság elkötelezett magatartására éppen úgy, ahogy a csatlakozás előtti időszakban. A hidegháború vége óta mindig is az Egyesült Királyság volt az EU kibővítésének egyik legerősebb támogatója. A csatlakozási tárgyalások az előző Egyesült Királysági elnökség alatt indultak meg 1998 márciusában. Az Egyesült Királyság nemcsak támogatta a közép- és keleteurópai új demokráciákat, de közvetve és közvet lenül is hozzájárult ahhoz, hogy sikerrel csatlakozzanak az Európai Unióhoz. Ugyanakkor nemcsak nagy várakozással, de növekvő aggodalommal tekintünk az Európai Tanács következő ülése elé. Kulcsfontosságú a tagországok és a teljes Unió számára, hogy megálla podás jöjjön létre a 2007től 2013ig terjedő időszak pénzügyi perspektívájáról. Mindannyiunk számára fontos és szükségszerű, hogy értsük, milyen célokat kell követnünk, és ezek eléréséhez milyen erőfeszítéseket kívánunk tenni. Az Unió működőképességének é s kohéziójának fenntartása valamennyi tagország közös érdeke és felelőssége, az újonnan csatlakozott országok számára azonban fokozott jelentősége is van. 2004. május 1je Európa életében történelmi pillanat, az akkor csatlakozó országok életében pedig sor sforduló volt.. Ezt a pillanatot azonban hosszú felkészülés előzte meg, és még hosszabb beilleszkedés követi. Beilleszkedésünk, és az egységes Európa sikere egyaránt azon múlik, hogy az Európai Unió mennyire képes hatékonyan működni a közeljövőben. Az Euró pai Unió 2007 és 2013 közötti pénzügyi perspektívája alapvető feltétele annak, hogy közös politikánk tervezhető és stabil legyen. Ez kínál alapot az új tagországok számára ahhoz, hogy előkészítsék és megvalósítsák fejlesztési terveiket. Arra számítunk, hog y az új költségvetésnek erősítenie kell a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást, ösztönöznie kell a versenyképességet, és támogatnia kell a strukturális reformokat a tagországokban. A decemberi megállapodás hiányában késedelmet szenvednének az egyre ko molyabb kihívásokra adandó válaszok, csökkennének nemcsak az EU új tagjainak felzárkózási esélyei, de ambíciói is, a megegyezés hiánya pedig aláásná az egymás iránti bizalmat, és azt a ma még szilárd meggyőződést, hogy a kibővített EU tagjai képesek megáll apodásra jutni. Mi más kínálhatna nagyobb tartalékot Európa számára a versenyképesség növelésének területén, mint a társadalmi és regionális diszparitások kezelése a kohéziós politika segítségével? Az Európai Unió erőforrásait az új tagországok az infrastr uktúra fejlesztésére, az innováció és a humántőke erősítésére kívánják felhasználni, így válaszolva a XXI. század elején az EU előtt álló egyik legnagyobb kihívásra. Júniusban, a brüsszeli tárgyalások során közel jártunk a megállapodáshoz. Néhány tagország kritikus volt azzal az indítvánnyal szemben, amit akkor az asztalra tettünk. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy semmilyen kritika nem illette az új tagországok számára tervezett kohéziós forrásokat. Azóta újabb ötletek merültek fel, de mi azt a nézetet oszt juk, hogy a szolidaritás elvének továbbra is alapvető pillérnek kell megmaradnia az Európai Unióban. Mindazonáltal alapvetően fontos, hogy - új megoldások keresésekor - ne veszítsük el a politikai fókuszt, aminek lényege, hogy az új tagországoknak azonos
