Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
19 jó helyzetben van, hiszen június óta egy évig a visegrádiak soros elnöke. Gyurcsánynak voltak is ötletei, például hogy átmeneti hároméves költségvetést fogadjanak el, de e zt a visegrádiak sem támogatták egyértelműen, s az EUban sem fogadták kedvezően. Nehéz ugyanakkor megítélni, hogy a magyar politikában gyakorta emlegetett "balkáni híd" szerep mennyiben vágy, és mennyiben valóság. Kétségtelen tény, hogy az új tagországok nak nagyobb a helyismeretük, kiterjedtebb a kapcsolatrendszerük a szovjet, illetve jugoszláv utódállamokban, s diplomáciájuk a mentalitásbeli közelség révén is magabiztosabban mozog a régióban. A kilencvenes évek végén még Magyarország NATOcsatlakozását i s siettette az a körülmény, hogy az északatlanti szövetség beavatkozásra készült Koszovóban. Az akkori balkáni hírszerzési munka mindmáig a magyar honvédség talán legfontosabb katonai NATOhozzájárulása, amely - a NATO szárazföldi misszióiban való részvét ellel együtt - brüsszeli források szerint ellensúlyozni tudja a haderőfejlesztés lassúsága és a katonai kiadások alacsony szintje miatt Magyarországot érő bírálatokat. Kézenfekvő geopolitikai megfontolások miatt Magyarország az EU szomszédságpolitikájában is elsősorban a NyugatBalkánra kíván szakosodni. Ez a törekvés volt tetten érhető abban is, ahogyan Budapest október elején a Horvátországgal való uniós csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdéséért lobbizott. Más kérdés, hogy a NyugatBalkánon szintén érdekelt Ausztriának egyedül sikerült learatnia a babérokat. A horvát siker lendületére alapozva a féléves EUelnökséget januártól átvevő osztrákok aktivizálni kívánják az unió nyugatbalkáni politikáját, és ez a magyar diplomácia számára is újabb lehetős égeket jelent. Brüsszelből nézve többnyire ilyenként értékelik az októberi magyarromán közös kormányülést is, nem úgy, mint közelebbről (lásd Eltérő üléspontok című írásunkat). Mindenesetre a miniszterelnökök és miniszterek ilyen összeborulása más szomsz édainkkal - az eddigi bejelentések szerint a horvátokkal és az osztrákokkal - is várható. Nyilván növeli a decemberi bécsi kormányülés súlyát, hogy januártól fél évig Ausztria tölti be az EU soros elnöki tisztét - miközben él az emléke annak, hogy 2000ben az EU többi tagja átmeneti bojkott alá vette Ausztriát, miután Wolfgang Schüssel kancellár bevonta a kormányzásba a szélsőségesként elkönyvelt Jörg Haider pártját. Nem utolsósorban az akkori EUszankciókból adódott Bécs azon felismerése is, hogy az immár 25 tagúra bővült közösségben csakis szövetségek révén érvényesítheti érdekeit: kis ország a kis országgal, szomszéd a szomszéddal. Ausztria tehát - egyébként Szlovéniához hasonlóan - egyre intenzívebben vesz részt a visegrádi négyek együttműködésében, amel y márkaneve ellenére ily módon mindinkább a 4+2 képletnek felel meg. Míg a csehek és a szlovákok részéről érződik némi aggodalom, nehogy Bécs esetleg vezető szerepre tegyen szert, a magyarok elválaszthatatlan regionális partnernak tekintik Ausztriát. Igaz, az osztrákok közben a pénzre is gondolnak. Burgenland tartomány egyelőre - a jövő év végén lezáruló uniós költségvetési időszakban - önállóan kap uniós fejlesztési pénzeket, mert egy főre jutó átlagjövedelme alatta maradt az uniós átlag 75 százalékának. I dőközben azonban elérte ezt a szintet, és csak úgy kaphat támogatást, ha határon túli területekkel kapaszkodik össze. Kérdés, mennyi ideje jut majd Gyurcsány Ferencnek a választási kampányban az eddigiekhez hasonlóan sűrű - és a hazai politikához képest a lighanem üdítőbb - külföldi programokra. A "kancellári külpolitika" egyébként nem példátlan, a rendszerváltás óta más miniszterelnökök is hajlottak rá. Megszokott dolog ez Németországban (lásd Diplomatamunka című írásunkat), vagy éppen Ausztriában, ahol mo st a rendkívül felkészültnek tartott Ursula Plassnik külügyminiszter például még azzal is a kancellári külpolitizálásnak teremti meg a lehetőségét, hogy ő maga szinte sohasem ad interjút. Csalóka látszatot kelthet ugyanakkor, hogy idehaza a hivatásos diplo matából lett - és a Bem rakparton szakmai tekintélynek örvendő - külügyminiszter, Somogyi Ferenc nem szeret a nyilvánosság előtt szerepelni. Gyurcsánynak viszont nincs olyan erős saját külügyes gárdája, hogy ne kelljen a Külügyminisztérium stratégáira táma szkodnia. vissza TÍZÉVES A DAYTONI EGYEZMÉNY Dekoncentrált ország 2005. november 02. 00:00 Utolsó módosítás: 2005. november 02. 19:22 Az 1992ben kitört boszniai polgárháborút lezáró daytoni egyezmény aláírásának t izedik évfordulójának közeledtével sokan a szerződés felülvizsgálatát és Bosznia centralizálását szorgalmazzák. Fő érvük, hogy éppen a békeszerződés akadályozza a volt jugoszláv tagköztársaság fejlődését.
