Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
16 A szerveztet a tavalyi választásokra hozták létre – akkor még Humanista Pártnak hívták – , majd a szociáldemokratá k (PSD) vitték be a hátukon a parlamentbe. Az elnökválasztáson a korábban ellenzéki DA szövetség jelöltje, Traian Bãsescu nyert, aki nem a többséget szerzett PSDnek, hanem a liberálisoknak (PNL) és a demokratáknak (PD) adott kormányalakítási megbízást. A kormánytöbbséget viszont csakis a PC leválasztásával lehetett elérni, s bár Voiculescu gyorsan átállt a győztes oldalra, azóta is a koalíció leggyengébb láncszemének számít. A fura koalíciós partneren kívül mások közreműködésére is szükség volt a kisebbs égi törvény szenátusi bukásához: a PC szenátorain kívül átszavazott egy liberális is, illetve a koalícióból többen – bár a teremben voltak – nem szavaztak. Kiderült: hiába elkötelezett Tãriceanu miniszterelnök a kisebbségi törvény ügyében – és ígérte meg többek között Gyurcsány Ferencnek Bukarestben elfogadtatását – , ha képtelen koalíciós fegyelmet tartani. Nemcsak a PCvel gyűlik meg a baja, hanem folyamatos a konfliktusa a populista államfővel is, aki mindenáron azt szeretné, ha egykori pártja, a demokr aták, és nem a liberálisok adnák a miniszterelnököt. A román kormányzat a nyári kormányválság óta (amikor Bãsescu előrehozott választásokkal próbálta megbuktatni a miniszterelnököt) kétfejű, a PDs miniszterek (és szenátorok, képviselők), nem Tãriceanuna k, hanem inkább az elnöknek engedelmeskednek. Egy, a bukaresti vezető napilap, a Cotidianul múlt szerdai számában megjelent cikk szerint – mely Tãriceanu utóbbi időben tett nyilatkozatait elemzi – a miniszterelnök már azt sem tudja, hogy milyen ügyek feksz enek a kabinetje előtt, nincs rálátása a dolgokra, katasztrofális a kommunikáció a kormányon belül. Tegyük hozzá, az elmúlt hónapokban nemcsak a kisebbségi törvénnyel volt baj a parlamentben. Többek között még az uniós csatlakozás szempontjából perdöntő igazságszolgáltatási csomaggal is komoly gondok voltak, akkor az alkotmánybírósággal is konfrontálódtak. Ebben a játszmában az RMDSZ – kis pártként – nem igazán rúg labdába, bár nemzetközi tekintélyre tett szert azáltal, hogy a koalíció legmegbízhatóbb pár tjának számít, a különféle egyeztetések (legyen a szó közszolgálati tévé vezetőiről vagy a házszabály módosításról) után mindig tartja magát az adott szavához. Erre mondta viccelődve Markó Béla a nyáron, hogy amíg a többi kormánypárt marakodik, addig az RM DSZ szívesen viszi a kabinet ügyeit. A romániai sajtóban közben felütötte a fejét egy olyan hipotézis, mely a kisebbségi törvény megbuktatása mögött is Bãsescu állna, aki így akarja kiprovokálni az RMDSZ távozását és az előrehozott választások kiírását. A Hírszerzőnek nyilatkozó EcksteinKovács Péter RMDSZszenátor szerint nem állja meg a helyét ez a felvetés, nem kell Bãsescu ahhoz, hogy a PC önállósodjon, és összejátsszon az ellenzékkel. Sokkal hihetőbb az a verzió, mely szerint a konzervatívok egyszerű en csak így igyekeznek népszerűsíteni magukat – kitáncolva a szélsőjobb felé – , ugyanis az utóbbi időben Voiculescu pártkorrupciós botrányai miatt igencsak rájuk jár a rúd. RMDSZ: döntés előtt Eckstein szerint nem olyan nagy tragédia, hogy végül nem ment keresztül a felsőházon a tervezet. Ugyanis az ellenzék a PCvel együttműködve kimagozta a betervezett javaslatot, kivette a legfontosabb elemét, a kulturális autonómiára vonatkozó passzusokat. Ha ez a változat megkapja a szenátusi többséget, akkor ezt kel lett volna a képviselőház elé vinni, ami a legfőbb célkitűzés halálát jelentené. Ezt látva az RMDSZ szenátorok azonnal kivonultak a teremből, nehogy átmenjen a kicsontozott változat. Ennek köszönhető, hogy az eredeti, kormány által benyújtott verzió kerül majd a képviselők elé. A szenátusi fiaskónál súlyosabb gond, hogy két nappal később a képviselőház elutasította a tervezet sürgősségi eljárással történő tárgyalását. Ugyanis igen jelentős teendők vannak most a képviselőház előtt, nem biztos, hogy a kisebb ségi joganyagra jut idő: a román parlamentben most kezdődik a költségvetési törvény vitája. Ráadásul november első hetében csak bizottsági ülések lesznek, így nagy valószínűség szerint idén már nem kerül tárgyalásra a kisebbségi törvény. Lakatos Péter RM DSZes képviselő lapunknak adott nyilatkozatában elismerte: könnyen elképzelhető, hogy csak januárban lesz az ügyből valami, de ez sem olyan nagy probléma, hiszen így van idő a lobbizásra, ha kell, egyenként veszik rá a képviselőket a tervezet támogatására . A képviselőházban a kormánytöbbség is nagyobb, az
