Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-17
12 Az Agim Cekuhoz hasonló egykori gerillaparancsnokok sohasem titkolták, hogy ha eljön az ideje, akkor hadser eggé fejlesztik a TMKt, amely hierarchikus felépítésében amúgy is inkább hadseregre hasonlít, tagjainak katonai rangja van, némelyek közülük pedig lőfegyvert is viselhetnek. Az ENSZ által két éve megszövegezett koszovói rendezési terv, - amely a végr ehajtandó demokratikus normákat sorolja fel - leszögezi, hogy a jövőben nem változhat a hadtest feladatköre, átláthatóvá kell tenni a kontingens finanszírozását, s a TMKnak fel kell vennie soraiba a nemzeti kisebbségek képviselőit is. Megfigyelők sze rint eddig talán a rendezési terv eme utóbbi pontját sikerült a leginkább megvalósítani: szemben a hatalmi intézményekkel a TMK valóban egyre inkább soknemzetiségű jelleget ölt. Szerdán például tíz szerbet, öt horvátot, három bosnyákot, három törököt és eg y askálit vettek fel a hadtest kötelékébe, és ezzel 6,1 százalékra nőtt a TMKban a nem albán nemzetiségűek aránya. A rendezési terv tíz százalékot irányoz elő, a TMK albán parancsnokai pedig arra panaszkodnak, hogy már rég sikerült volna teljesíteni a ter vet, ha Belgrád nem tanácsolja el a szerbeket a részvételtől. vissza Pozitív diszkrimináció kellene Népszava 2005. november 17. Kiválóak a szlovénmagyar kapcsolatok, de a gazdasági együttműködés még erősebb is lehetne, és a nemzeti kisebbségek lakta kistelepülések lélekszámának apadását a gazdaságfejlesztésben, az oktatási normatíváknál és a kulturális területen alkalmazandó pozitív diszkriminációval kellene megfékezni - hangzott el Sólyom László és Janez Drnovsek tárgy alásait követő közös sajtótájékoztatón, a lendvai várban szerdán. A két elnök egyetértett abban, hogy szükség van egy szélesebb körű, értelmiségiek alkotta közös társadalmi fórum megteremtésére, amely a nemzetiségek és a térségfejlesztés ügyét tárgyalná me g rendszeresen. Sólyom László szlovéniai programja a muravidéki magyarság vezetőivel folytatott eszmecserével zárult. vissza SzentIványi a NyugatBalkánról Népszava 2005. november 17. Az Európai Bizottság nemrégiben köz zétett bővítési csomagterve egyértelmű európai perspektívát nyújt a NyugatBalkán országainak - szögezte le az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén, Strasbourgban SzentIványi István. Az SZDSZes képviselő az EP liberális frakciójának vezérszónoka volt ab ban a parlamenti vitában, amelyet a bizottsági csomagtervről folytattak. Mint kifejtette, e perspektíva (azaz a csatlakozás lehetőségének felkínálása) fejében az unió két dolgot vár el a tagjelölt és potenciális tagjelölt államoktól: zárják le tragikus köz elmúltjukat, és kettőzzék meg erőfeszítéseiket az előttük álló feladatok megoldása érdekében. vissza Hágában a bosnyák főtisztet nem találták bűnösnek - A Slobodan Milosevic elleni perben Patrick Robinson bíró hétfőig kény szerszünetet rendelt el Magyar Hírlap 2005. november 17. Hágában felmentették a háborús bűncselekmény vádja alól Sefer Halilovicot, a bosnyák hadsereg volt vezérkari főnökét. Slobodan Milosevic perében kényszerszünetet rendeltek el a volt szerb elnök r osszulléte miatt. A hágai Nemzetközi Törvényszék nem találta megalapozottnak a Sefer Halilovic elleni vádiratot, amely parancsnoki felelősség alapján terhelte horvát civilek 1993ban történt lemészárlásával. A zömében bosnyákokból álló hadsereg egyik f élkatonai alakulata a Neretva 93 fedőnevű hadműveletben 1993. szeptember 9én megtorló akciót hajtott végre a hercegovinai Grabovica és Uzdol horvát falvak ellen, és harminchárom embert lemészárolt, köztük gyermekeket is. A hadművelet parancsnoka a bosnyá k haderő első embere, Sefer Halilovic volt, a gaztettről azonban csak utólag értesült, és a közvetlen parancsnokok azonnali felelősségre vonását követelte. A vérengzés sötét foltot ejtett az alakuló bosnyák hadsereg becsületén. Miután vádat emeltek ellene Hágában, 2001ben önként jelentkezett a bíróságon. Halilovic a legmagasabb rangú bosnyák tiszt, akit Hágába idéztek. Egy időben valóságos nemzeti hősként ünnepelték hazájában, később azonban kegyvesztett lett Alija Izetbegovic elnöknél.
