Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
14 történelmi megbékélésben, és amely, a németfrancia kezdeményezéshez hasonlóan – amely a két országban több mint 7 millió embernek könnyítette meg a szomszédos országba való utazást, és lehetőséget biztosított, hogy partnerséget alakítsanak ki a művészetek , sport, turizmus területén - dinamikus, élő, hatékony intézménnyé kellene kinője magát. A PEL lépéseket kíván tenni azért, hogy ez a nemzetközi intézmény, a strasbourgi mintájára, Marosvásárhelyen jöjjön létre. Ez a város az 1990 márciusi konfliktusok d acára, a civil társadalom, a helyi közösség és a hatóságok segítségével a történelmi megbékélés modelljévé válhatna, jelentette ki Smaranda Enache. vissza Múló rosszullét vagy kormányválság? A kisebbségi törvény a romániai parlament labirintusában M. László Ferenc 2005. november 2. 07:37 Akár a jobbközép kormánykoalícióból történő kilépést is fontolóra veheti az RMDSZ, ha a román szenátus után a képviselőház is nemet mond a magyar szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetre. Az RMDSZ kommunikációjában egyelőre átmeneti nehézs égként jelenik meg a kódex leszavazása. A zátonyra futtatott tervezet A romániai szenátus október 24én leszavazta a kisebbségi törvény tervezetét a hatalmon lévő koalíció egyik pártjának hathatós közreműködésével. Két nappal később újabb pofont kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányzati tevékenységének kulcsprojektjeként számon tartott csomag: a képviselőház elutasította azt az indítványt, mely a törvénytervezet sürgősségi eljárással történő tárgyalását javasolta. Bár a tervezet e lbuktatásában szerepe van a „magyar kártya” újbóli kijátszásának, a tényleges magyarázat a koalíció működési zavaraiban és a hatalmi, parlamenti iszapbirkózásban keresendő. Tíz hónappal a választások és a jobbközép kormány felállása után egyre nyilvánvalób b, hogy a Tãriceanukabinet nem ura a helyzetnek, sorra kicsúszik a kezükből az EU által is türelmetlenül várt reformfolyamat. Az elsősorban RMDSZpolitikusok és szakemberek által kidolgozott törvénytervezet parlamenti elfogadtatása és érvénybe léptetés e a Szövetség tizenöt éves politikája szempontjából hihetetlen legitimációs értékkel bírna. Visszamenőleg is igazolná, alátámasztaná a Markó Béla által szorgalmazott kisebbségi érdekvédelmi stratégia, a kompromisszumos kis lépések politikájának helyességét . A márciusban nyilvános vitára bocsátott tervezet elsődleges célja „elősegíteni a nemzeti identitás megőrzését és kifejezését”. Elfogadása több tekintetben valóban átütő siker lenne a romániai kisebbségtöbbség viszonylatban. Így kimondaná, hogy a kiseb bségek államalkotó tényezők (a román nemzettudat egyik lényeges eleme, hogy Románia egységes nemzetállam), további engedményeket hozna a kisebbségi nyelvhasználat területén, és lehetőséget adna a kulturális autonómia megteremtésére is. Magyar ellenérvek R omániai magyar kritikusai szerint a tervezet a kisebbségi jogok tekintetében inkább nyitánynak, kerettörvénynek tekinthető, mely továbbfejlesztésre, további kiegészítésre szorul majd, semmiképpen sem tekinthető egy végső szót kimondó kódexnek. Természetese n az RMDSZnek a javaslat kidolgozása során azt is figyelembe kellett vennie, hogy egy radikálisabb követeléseket tartalmazó tervezettel nem léphet ki a romániai politika porondjára, mert az a törvény azonnali elbuktatásához vezetne. A Szövetség legfőbb de klarált célját, a területi autonómia követelését a tervezet így nem foglalta magába. Tavasszal az erdélyi magyar sajtóban leginkább azt vetették Markóék szemére, hogy a társadalmi vitára túl kevés idő állt rendelkezésre, illetve hogy a Szövetség nem egye ztetett a történelmi egyházakkal (ez utólag megtörtént) és a civil szervezetekkel. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ vezérkar attól tartott, hogy egy hosszabb disputa a radikálisabb fellépést szorgalmazó, a Szövetségtől jobbra álló, Tőkés László, Szilágyi Zsolt, Szász Jenő nevével fémjelzett ellenzék malmára hajtaná a vizet. Hiszen előre lehetett sejteni, hogy a korábban különféle autonómiatervezetekkel előálló
