Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-15
10 dolgoknak, és magáévá tette az albán álláspontot. Belgrádi lapok azonban azt írják, hogy Drnovsek csupán egy szélesebb körben már elfogadott tervet szellőztetett. A pristinai parlament különben csütörtökre tervezi a függetlenségi nyilatkozat elfogadását, ami tárgyalási alapul szolgál majd a koszovói delegációnak a hamarosan kezdőd ő státusértekezleten. J. Garai Béla, Újvidék vissza "Nincs információm titkos CIAbörtönökről" Magyar Hírlap, 2005. november 15. Lapunknak nyilatkozott a volt afganisztáni raportőr Nem állítottam, hogy a CIA titk os börtönöket működtetett volna Magyarországon, Lengyelországban és Romániában – mondta a Magyar Hírlapnak Cherif Bassiouni. Az ENSZ emberi jogi bizottságának megbízásából Afganisztánban egykor az emberi jogi helyzetet vizsgáló professzor azt mégsem zárta ki, hogy a CIA kért és kaphatott is segítséget e három országtól. Tényként kezelte az olasz Il Manifesto szerint Cherif Bassiouni, hogy Lengyelországban, Magyarországon és Romániában a CIA titkos fogolytáboraiban kínzások történtek. A Chicagóban dolgozó professzor azonban tegnap lapunknak azt mondta: sohasem állította, hogy e három országban léteztek volna titkos börtönök. A sztori, magyarázta, a The Washington Posté, a lap értesült arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség titokban különböző országokba, köztük Kelet- és KözépEurópába is szállított alKeidatagokat, s ott kihallgatta, esetleg meg is kínozta őket. Bassiouni szerint ő minderről csupán annyit mondott, hogy ha a hír igaz, úgy a három szóba kerülő állam – Lengyelország, Magyarország és Románia – titkosszolgálatai megsértették országaik törvényeit, illetve az emberi jogok európai konvencióját. Szerinte egyébként vannak a történetben félreértések is. "Börtönökről beszé lnek, de nyilván nem ilyesmikre kell gondolni" – jegyezte meg az egyiptomi származású exraportőr, aki egyébként korábban úgy nyilatkozott, hogy a munkáját amerikai nyomásra kellett abbahagynia. Az 1999ben Béke Nobeldíjra is jelölt professzor cáfolta ugya nis azokat a washingtoni jelentéseket, amelyek szerint Afganisztánban javulna az emberi jogi helyzet, és visszatérően bírálta az amerikaiaknak a foglyokkal szemben alkalmazott gyakorlatát. Zárt ülés lesz A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülést tart ma a Képviselői Irodaházban. A napirend: beszámoló a CIA közép- és keleteurópai titkos börtöneivel kapcsolatos, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tudomására jutott információkról és esetleges magyarországi vonatkozásaikról. (mti) Cherif Bassiouni tegn ap lapunknak azt mondta, titkos CIAbörtönök és táborok helyett sokkal inkább olyasmiről lehetne szó, hogy az amerikaiak jelezhették egyegy titkosszolgálatnak: lakásokat, házakat bérelnének az adott országokban, ahol átmenetileg foglyokat helyeznének el és vallatnának. "Hogy kik egyeztek bele ebbe és hogy voltake esetleg kínzások, arról nincs információm, ám nem tudom kizárni, hogy történtek ilyen dolgok" – tette hozzá. Szerinte nem úgy kell elképzelni az egészet, hogy itt tömeges fogolyelhelyezések lett ek volna. Elfordulhat, hogy ilyen lakásokban mindössze néhány embert faggattak, akiket a vallatás után esetleg szabadon engedtek vagy más országokba szállítottak. Mindenesetre ha egy titkosszolgálat beleegyezett az ilyen segítségnyújtásba, az néhány fogoly odaszállításának engedélyezésével is ugyanúgy megsértette a hazai és az európai emberi jogi előírásokat, mintha táborokról lenne szó. Az Il Manifesto című olasz kommunista napilap az MTI szerint november 9i számában közölte Patricia Lombroso újságíró in terjúját, amely szerint Cherif Bassiouni azt mondta: "Rendkívül súlyos Lengyelországnak, Romániának és Magyarországnak, az európai rendszer tagországainak felelőssége azért, hogy együttműködtek és hozzájárultak ahhoz: a CIA ezen független államok titkos bö rtöneiben megkínoztassa a világ minden részéből megtorlatlanul begyűjtött feltételezett »terroristákat«. Ezek az országok aláírták az emberi jogok európai konvencióját és számos más európai szerződést a kínzások ellen, hogy felvételt nyerhessenek az EUba. Ezeket az európai konvenciókat nyilvánvalóan és kétségbevonhatatlanul megsértették. Polgári és büntetőjogilag üldözendő jogsértések ezek." Az interjúra reagálva, Polgár Viktor külügyi szóvivő lapunknak elmondta, igyekeznek felvenni a kapcsolatot az olasz újságíróval és az interjút adó jogtudóssal is. Szerinte nem volt ilyen börtön vagy tábor Magyarországon, s szeretnék megtudni, honnan származnak a cikkben szereplő információk. Nagy Iván Zsolt vissza
