Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-14
6 A román parlament külügyi bizottsága 11 igen és 6 nem szavazattal javasolta szeptember elején Tokay litvániai és lettországi nagyköveti kinevezését. Az államfő november 7én ki is nevezte Románia litvániai nagykövetévé az RMDSZ volt országos elnökségének egykori tagját, aki több törvényhozási cikluson át volt a szövetség Arad m egyei parlamenti képviselője. Basescu most a lettországi nagyköveti tisztséget is hivatalosan Tokayra ruházta. A két balti országra szóló nagyköveti kinevezése kapcsán Tokay Gyö rgy az MTInek pénteken elmondta: áll omáshelye Vilniusban lesz, vagyis ingázni fog Vilnius és Riga között. Különleges dolog Románia nagykövetének lenni magyarként - mondta a politikus, aki szerint többről van szó, mint puszta személyi ambícióról. - "A z is a feladatom, hogy igazoljam: egy magyar jól láthatja el ezt a feladatot. Nem engedhetem meg magamnak, hogy félmunkát, vagy csak kielégítő munkát végezzek, nekem jó munkát kell végeznem" - mondta Tokay. A volt képviselő egyébként az MTInek adott koráb bi nyilatkozatában úgy fogalm azott: ha kudarcot vallana diplomáciai posztján (mely luxust azért nem fogja megengedni magának), óhatatlanul megjelenne a bírálatokban az is, hogy magyarként volt sikertelen. vissza SzentIványi szerint Magyarország nem tesz eleget az oroszországi finnugor kisebbségekért Palotás László, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2005. november 12., szombat (MTI) - SzentIványi István európai parlamenti (EP) képviselő szerint Magyarország keveseb bet tesz az oroszországi finnugor kisebbségekért, mint Finnország vagy Észtország, noha nagyvonalúbb felkarolásukkal bizonyíthatná, hogy nem csak a határon túli magyar kisebbségekkel törődik. SzentIványi - aki a Finnugor Népek Világkongresszusa konzul tatív bizottságának sziktivkari szemináriumán vett részt magyar, finn és észt parlamenti képviselőkkel, valamint az oroszországi finnugor régiók törvényhozóival együtt, s találkozott Vlagyimir Torpolov komi elnökkel, illetve Vlagyimir Kozlov mari rendszerb írálóval is - szombaton Moszkvában megosztotta benyomásait az MTIvel. Ezek szerint Komiföldön a legmegnyugtatóbb a kisebbségbe szorult finnugor őslakosok helyzete a róluk elnev ezett oroszországi tagköztársaságokban, éles ellentétben Marifölddel, ahol csak a hatóságok retorikájában van némi változás, de a rendszerbírálók megfélemlítése folytatódik. SzentIványi, akinek komiföldi vizitje kapcsolatfelvétel volt az EP és a finnugor szervezet között, úgy vélte, hogy az EP finnésztmagyar munkacsoportj a (amelyben Tabajdi Csaba és Schöpflin György is benne van) kétf é- leképpen segítheti az oroszországi finnugor kisebbségeket. Egyrészt a jövőben is leleplezi a kirívó jogsértéseket (ahogyan a mariföldieket elítélte májusi határozatában), másrészt EUszintű programokat szorgalmaz a veszélye ztetett kisebbségek, köztük a fin nugorok identitásának megóvására (anyanyelvi iskolák, nyelvhasználat támogatása). A magyar EPképviselő levélben kérte Benita FerreroWaldner európai biztost, hogy az EUorosz emberjogi párbeszédben térjenek ki a finnugor problémákra is. SzentIványi szerint a finnugor EUtagállamok és EPképviselők elérhetik, hogy a következő (200713as) EUbüdzsében a szomszédsági politika keretében Oroszo rszágnak szánt támogatáson belül kiemelt célként jelöljék meg a kisebbségek gyámolítását, az éves programokban p edig a finnugor népek segítését. Ez néhány millió eurót jelenthet évente. Mindenesetre a finn, az észt és a magyar kulturális miniszter már a jövő héten Brüsszelben megtárgyalja, milyen finnugor programokat indíthatnának EUforrások bevonásával - jegyezte meg SzentIványi István. vissza Nagy érdeklődés mellett tartották meg Szabadkán a második honvédtalálkozót Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2005. november 12., szombat (MTI) - Közel hetven vajdasági magyar háborús veterán rés z vételével, a szerb és a magyar média nagy érdeklődése mellett tartották meg szombaton Szabadkán a második délvidéki ho nvédtalálkozót. A rendezvény súlyát növelték jelenlétükkel a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői. A honvédtalálkozó színhelye a délvidéki magyarság kulturális központja, a szabadkai Népkör díszte r me volt. A rendezvény szervezője a Nyitott Távlatok nevű civil szervezet volt, fő támogatója pedig a Magyar Szó című újv idéki napilap és a Hét Nap szabadkai hetilap volt. A találkozó előtt rendőrök igazoltattak a Népkör előtt több sz emélyt, jobbára a rendezvényre érkező idős honvédeket. Az egybegyűltek előtt felszólalva Kudlik Gábor főszervező "a megbékélést és a megboc sátást" foga l mazta meg a honvédtalálkozó üzeneteként. Arról beszélt, hogy manapság amerikai, brit, francia és német veteránok szerve znek találkozókat, amelyeken nem "a vesztesek és a győztesek rivalizálásáról van szó". Oroszország és Ukrajna is megnyitotta levéltárait, gondozza a területén elesett összes katona sírját. Sze r biában viszont mindez egyelőre nem lehetséges, és még mindig "horthysta fasisztáknak" mondják a m a gyar honvédeket.
