Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-03
8 Orbán, Gyurcsány és a rezervátum Parászka Boróka 2005. októ ber 28. 07:27 A marosvásárhelyi A Hét című hetilap főszerkesztője cikkben reagált a Hírszerző publicisztikájára. A Gyurcsány Tündérországban című írás tegnap jelent meg ugyanitt. Most a választ közöljük. Nem lehet eléggé primitíven gondolkodni Magyarors zágon Erdélyről. A reális helyzetismeret tökéletes hiánya, a sztereotípiák újra és újrafogalmazása: mindezt töményen tartalmazza a Gyurcsány Tündérországban című jegyzet. És ez azért veszélyes, mert látszatra egy alternatív Erdélyképet, egy változó magyarmagyar viszonyt ígér. Valójában: elfojtja a szemlélet- és politikaváltás lehetőségét. Soroljuk a cikkben szereplő sztereotípiákat: Nem szeretik az erdélyiek az MSZPt. „Az erdélyiek” éppoly sokféle preferenciával rendelkező közösség, mint a magyaror szági társadalom. Hogy az erdélyiek „kit szeretnek” és „kit nem szeretnek”, nos ez a kérdés is (így, ebben a formában, mindenféle komolyan vehető felmérés, adat nélkül) a belmagyar politikai manipuláció része. A Fidesz arculatához, saját legitimitásának fe nntartásához éppúgy hozzátartozik a „szeretnek minket az erdélyiek” - képlet, mint a szocialista arculatépítéshez a határon túli magyarokkal szembeni távolságtartás. Az erdélyi magyar az írott sajtóban alig találkozik a magyarországi pártpolitikával (mer t nem a magyarországi sajtót fogyasztja), az erdélyi televíziónéző fogyasztási szokásai sem teszik lehetővé, hogy értékelhető kép alakuljon ki Erdélyben a magyarországi pártokról. Itt néhány határon túlra átdobott arcot, szimbólumot és mondatot ismernek az emberek. Ez alapján pedig badarság azt mondani, hogy szeretik a Fideszt, vagy nem szeretik az MSZPt. Ezek azok a pártok, amelyekre nem szavaznak, amelyeknek a soraiban nem a saját képviselőik dolgoznak. El kéne jutni végre addig a pontig, amíg a magyar országi belpolitika (és politikai elemzés, vagy mifene) felismeri a saját határait. Azért nem szeretik az erdélyiek az MSZPt, mert kézből etet és bratyiztat. Ha jól tudom, akkor a támogatáspolitika aránytalanságai, ellenőrizhetetlensége a Fideszkormán y idején volt szembetűnő: még ebből a korból maradtak hátra olyan ügyek, amelyeket azóta sem sikerült megnyugtatóan rendezni. A Fidesz találta ki az RMDSZ belső ellenzékét, „bratyizott” az MPSZel, és „etette kézből” Szász Jenőt, a potenciális ellenzék nem túlzottan potens vezérét. A Fidesz importálta Erdélybe az „ellenzéki” modellt, majd nemrégiben a Fidesz egyezett ki az RMDSZel. És mert ez egy belterjes politikai játszma volt, ezért nem volt lehetséges, hogy az RMDSZ monopóliumát egy, az erdélyi társa dalomból önerőből létrejövő politikai kezdeményezés árnyalja. A TabajdiTörzsök vonalról induló MSZPs, SZDSZes támogatási modellekről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy „kézből etetésre” épültek volna. Erdélyben rezervátumlét van, és a közbe széd néhány szavas szótárból áll. Ez az állítás több, mint sértő. Az erdélyi magyar társadalom egy dinamikusan fejlődő keleteurópai társadalom része. A román társadalom pedig nyitott és izgalmas. Nagyon gazdag társadalmi párbeszéd folyik itt, ezernyi sz óval, ezernyi problémáról. Ez ugyan Magyarországról, egy a román sajtót, vagy a romániai magyar sajtót nem olvasó ember számára nem tűnhet fel. De az ismerethiány még nem mentesít a megbélyegzés bűne alól. Itt újra megismétlődik az alapigazság: nem az erdé lyiek, nem a románok, hanem a magyarországi magyarok kényszerítik sokszor rezervátumba, gettóba az erdélyieket.
