Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-11
15 csehszlovák állam; az alkotmánybíróság ezen precedens értékű döntését csütörtökön hozta nyilvánosságra Michal Spácil, a testület szóvivője. Az alkotmánybíróság döntése várhatóan meghiúsítja számos egykori cseh arisztokrata és vállalkozó, illetve leszármazottaik azon igyekezetét, hogy polgári per útján szerezzék vissza egykori vagyonukat. A legismertebb Frantisek Oldrich Kinsky esete, aki egy maga 157 polgári pert indított az állam ellen, s mintegy 40 milliárd koronás családi vagyont követel vissza. Eddig öt pert megnyert, de még többet elveszített. A közvetlenül a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején elfogadott restitúciós törvé nyek szerint a kárpótlás visszamenőleges határideje 1948. február 25., a kommunista hatalomátvétel napja. Ezt a dátumot azonban számos, főleg arisztokrata családnak sikerült áttörnie, s a polgári perrendtartás alapján visszaszereznie egykoron államosított, illetve a Benesdekrétumok alapján elkobzott vagyonát. Ez bizonyos politikai körökben nagy nyugtalanságot váltott ki, mert a hivatalos álláspont szerint a II. világháború után kialakult vagyonjogi helyzetet sérthetetlennek kell tekinteni. A polgári perren dtartás ugyanis semmiféle időbeni megkötést nem tartalmaz az egykori vagyon visszakövetelésére, s minden bírói testület a saját belátása szerint dönthet a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján. A szóvivő szerint az alkotmánybíróság a probléma megviz sgálásakor a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szabályaiból indult ki. "A múltban keletkezett vagyoni sérelmek enyhítése nem volt az állam alkotmányjogi, illetve a nemzetközi jogból fakadó kötelessége, hanem egy erkölcsi adósságot rótt le" - szögezte le Spácil. Hozzátette: az 1989es rendszerváltás után az összes volt szocialista ország közül Csehországban volt messze a legnagyobb mértékű az egykor elvett vagyonok közvetlen visszaadása, az anyagi kárpótlás. Az alkotmánybíróság döntését több jogás z és politikus azonnal üdvözölte, míg Felix Nevrela, Kinsky egyik védője "disznóságnak" minősítette. "Számomra érthetetlen, miért kell megakadályozni az elkobzott vagyon visszaszerzését az érvényben lévő törvények alapján" - mondta újságíróknak Nevrela. Úg y vélte, hogy a döntés után több érintett várhatóan a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság elé viszi az ügyét. vissza Neonácik az újvidéki egyetemen Népszava, 2005. november 11. Vasrudakkal felfegyverzett neonáci fiata lok diákokkal és tanárokkal csaptak össze, miután náci köszöntéssel berontottak egy egyetemi szemináriumra a vajdasági Újvidéken - közölte csütörtökön a szerb rendőrség. A huszonöt fiatal - egy szélsőjobboldali csoport tagjai - szerda este rontottak be a F asizmus fenyegetése napjainkban című szemináriumra az újvidéki egyetem filozófiai karára. A fekete bőrkabátba öltözött, rövidre vágott hajú fiatalok zaklatták az előadókat, a diákokat és a mintegy 50 fős hallgatóság többi tagját. vissza Erdély felé terjed az újfasizmus Népszava, 2005. november 11. "Az erdélyi magyar fiatalok körében terjedőben vannak az antiszemita eszmék. Az a székelyudvarhelyi koncert, melyen a napokban egy magyarországi neonáci zenekar fog fellépni, jelzi : az újfasiszták befolyásuk alá akarják vonni az erdélyi magyar fiatalokat is" - fejtette ki Marosvásárhelyen Haller István. A Pro Europa Liga (PEL) emberjogi irodájának vezetője kifejtette: az utóbbi időben Romániában megerősödött az idegengyűlölet és a h áborús bűnösök kultusza, az újfasiszta szervezetek szabadon működnek. Marosvásárhelyen több mint egy évtizedes küzdelem kellett ahhoz, hogy az Antonescu sétány nevét megváltoztassák. vissza Regisztráltatnák az Autonómia adót Népszava, 2005. november 11. A Duna Televízió Rt. tegnap benyújtotta az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT) új, Autonómia elnevezésű csatornájának nyilvántartásba vételi kérelmét. A közmédium szóvivője, Szeles Pál lapunknak elmondta: a temati kus műholdas csatorna napi 24 órás adásainak célja Európa népeinek, etnikai kisebbségeinek összekapcsolása, a határon túli magyarság önszerveződési törekvéseinek támogatása. Az ORTTnek benyújtott kérelemhez csatolt műsorszerkezet a hagyományos nemzeti és kisebbségi műsorok mellett tartalmazza az egyes régiók gazdaságipolitikai helyzetének, az önigazgatás és térségfejlesztés regionális tapasztalatainak bemutatását. vissza
