Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-11
11 anynyian vannak, ám ezzel csak a magyar argumentumok erősödnek. Természetesen korántsem azonos a két kisebbség helyzete, a látszól ag sok hasonlóság ellenére sem. Hasonló a helyzet abban például, hogy mindkét tartomány északi részén van egy etnikai tömb, amely az anyaországra támaszkodik. (Az anyaország kifejezést Szerbia esetében talán korai használni, de jobb kifejezés híján most et től eltekintünk.) A koszovói szerbek esetében szinte a teljes kisebbségi népesség a tömbben él, ennek okai külön elemzést érdemelnének, maradjunk annyiban, hogy a kölcsönös bizalmatlanság hozta létre ezt a szigorú elkülönülést. A vajdasági magyarok esetébe n éles etnikai határok nincsenek. Belgrádban mindent megtettek, hogy ezek elmosódjanak, s a tömböt szétzúzzák. Egy emberöltő alatt is drasztikus romlásnak lehettünk tanúi. A vajdasági magyar lakosságnak alig fele él az úgynevezett tömbben. De az is szórván yosodik, s egyre szűkebb az a terület, amelynek lakosságát teljes joggal nevezhetnénk tömbmagyarságnak. Szabadka már régen nem tartozik ide. S akkor itt van az ennél is szórványabb: NyugatBácska, DélBácska és Bánát. Vagy Szerémség, a szórványoknak is a s zórványa. Ilyen helyzetben milyen esélyeket hagytak a magyar területi autonómiának? A magyar többségű járások regionális önkormányzatát szorgalmazza az egyik, a perszonális autonómiát a másik párt, amely autonómiaformák, ha kell, talán egymást kiegészíthet ik. Egységes állásfoglalás nincs a vajdasági politikai elitben. A területi autonómia esetében fájó kérdés, mi lesz a kívülre rekedt magyarokkal. A másik felével. Mindazonáltal a koszovói szerb kisebbség nemzetközi garanciákat is igénylő védelme biztosan se gíti a vajdasági magyar autonómia ügyét. A vajdasági magyaroknak azonban nemcsak ebből a szempontból – pozitív elvárásokkal – kell igen jól felkészülniük az eseményre, amelyet a szerbség Koszovó fájdalmas elvesztéseként fog megélni, s amely negatív indula tokat bocsáthat szabadjára. Ezt láthatták az újvidékiek, amikor tavaly márciusban szerb nacionalisták dühöngtek a tartományi székváros utcáin, félelmet keltve a kisebbségi polgárok körében, s ezt tapasztalhatták Belgrádban is a muzulmánok, akiknek a dzsámi jukat perzselték fel a rendőrség cinkos tétlensége mellett a bosszúálló „hazafiak”. Ez volt a tolerált „jogos felháborodás” a Koszovóban elkövetett szerbellenes atrocitások miatt, s egyben rámutatott a vajdasági magyarság túszhelyzetére is. Ha ilyen széls őséges lecsapódása feltehetőleg nem is lesz a koszovói fejleményeknek, a nemzeti türelmetlenség fokozódásával mindenképpen számolni kell, s fel kell erre hívni a nemzetközi közösség figyelmét is. Brüsszelben szót kell ejteni róla mint potenciális veszélyrő l. S Belgrád tudomására hozni, hogy az etnikailag vegyes környezetekben neki kell gondoskodni minden polgár biztonságáról. Lehetséges azonban egy, nem csak a kisebbséget – de őt fokozottabban – veszélyeztető következménye is a koszovói rendezésnek. Ez ped ig az amúgy is legerősebb Szerb Radikális Párt olyan méretű felfutása, hogy egyedül szerez a kormányalakításhoz szükséges többséget a szerb parlamentben, mégpedig demokratikus választásokon. Eddig ugyanis hiába volt a legsikeresebb párt a megméretésen, koa líciós partner híján nem tudott hatalomra jutni. Most is a radikálisok vezetik a népszerűségi listákat, mondják a közvéleménykutatók. Ha most lennének a választások, Seselj radikálisai több mint harminc százalékot söpörnének be. Az ismét és véglegesen elv esztett „koszovói csata” tovább lendítheti népszerűségüket, s nem Borisz Tadics demokratái, illetve az általuk vezetett koalíció kerülne kormányra. Hogy ez a váratlannak nem nevezhető fordulat mennyire vetné viszsza SzerbiaMontenegró (vagy addigra csak Sz erbia) csatlakozási esélyeit az EUhoz, felesleges ecsetelni. De jaj lenne a Vajdaságnak is. A legkiszolgáltatottabbnak. Hiszen jelenleg is a tartományban a legerősebb e szélsőségesen nacionalista párt, amelynek vezetője egyebek között a Vajdaságban elköv etett etnikai tisztogatás vádjával várja Scheveningenben a hágai bírósági tárgyalást. A tartományi székvárosban a radikálisok már hatalmon vannak. Ők pedig hallani sem akarnak a Vajdaság autonómiájáról, még kevésbé a magyar autonómiáról, különösen a terüle tiről nem, amelyben, ugye, szerbek is élnének, mégpedig szerintük megalázó kisebbségi helyzetben. Ám radikális fordulat esetén már nemcsak az autonómia, hanem az alapvető kisebbségi jogok, illetve azok érvényesítése kerülhetne veszélybe. A koszovói kérdés rendezésekor a vajdasági magyaroknak Koszovóra, a nemzetközi közösségnek pedig a Vajdaságra is figyelnie kell. vissza A Schengenövezetbe is lehet utazni a nemzeti vízummal Erdély.ma [ 20051111 - 08:14:50 ] A nemzet i vízum feljogosít a Schengenövezetbe való beutazásra, de az Európai Unió továbbra is kíváncsi, gyakorlatban hogyan valósul meg az irat kibocsátása, ezért Brüsszel állandó tájékoztatást ké rt Budapesttől, közölte a Szabadsággal Gémesi Ferenc, magyar külügyi államtitkárhelyettes. Gémesi Ferenc kifejtette, hogy Magyarország nem folytat az Európai Unióval különleges tárgyalásokat a nemzeti vízummal való továbbutazás lehetőségéről, hiszen a k özös európai szervezet mindössze annyit kért
