Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-11
7 Elfogadta az Európa Tanács jogi bizottsága Frunda György szenátornak a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését - HÁTTÉR Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. november 10., csütörtök (MTI) - Elfogadta az Európa Tanács jogi bizottsága Frunda György szenátornak a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését, csupán n éhány kiegészítéssel módosította - számolt be csütörtökön a romániai magyar sajtó. A bukaresti Új Magyar Szónak (ÚMSZ) a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora elmondta: jelentésében két nemzetfelfogásra reflektált: az egyik a francia mo dell (egy állam egy nemzet), a másik az angolszász modell, amelynek megfelelően egy nemzet tagjai nem föltétlenül egy országon belül élnek (vagyis egy államban több nemzet is élhet, illetve egy nemzet élhet több államban is). "Javasoltam, hogy ne talá ljunk új meghatározást a fogalomnak, mert ez eldönthetetlen ideológiai vitákhoz vezetne, és nem segítene azon emberek sorsán, akik ilyen helyzetben élnek" - nyilatkozta a szenátor. A meghatározás hiányának pótlására Frunda György új, a nemzetek közötti fok ozott toleranciát megjelölő fogalmi felfogást ajánlott, így növelve az egyes nemzetek lehetőségét arra, hogy nagyobb mértékben foglalkozzanak a más államok területén élő nemzetrészeikkel. Azt is javasolja, kötelezzék azon országokat, amelyeknek a terü letén nemzeti kisebbségek élnek, hogy olyan jogi keretet teremtsenek, amelyben elismerik a kisebbségek kollektív és individuális jogait is. Frunda szerint a jelentés elfogadása jelzés arra, hogy egyre inkább beszélni kell a szerződésen alapuló állam fogalm áról szemben az etnikai állam fogalmával. A marosvásárhelyi Népújság egész interjút szentel a témának. Ebben Frunda felidézi: a jelentésre azért volt szükség, mert Erik Jürgens holland szocialista képviselő, aki jelentést írt a magyar státustörvényről , nem túl nagy szimpátiával közelítette meg a kisebbségi kérdést. Ő javasolta (egyébként saját magát), hogy készüljön jelentés a nemzetről. Az illetékes bizottság azonban az RMDSZes szenátort nevezte ki jelentéstevőnek 2003 júniusában. Miután 2004be n Münchenben három szakértő véleményét is meghallgatta - Kovács Péter magyarországi alkotmánybírót, Pierre DephaneCaps francia egyetemi tanárt és Stanko Nitket, a Velencei Bizottság volt tagját, Horvátország volt magyarországi nagykövetét - kérdőívet küld ött az ET tagországainak arról, mi az elképzelésük a nemzetről. Az országok többsége válaszolt is. Jürgens a jogi bizottság minapi ülésének kezdetekor azt mondta, hogy lehetetlen ezt a kérdést megvitatni egy nap alatt, és halasztást javasolt. Miután e kísérlete kudarcot vallott, azt akarta átvinni, hogy csak az első 8 cikkről tárgyaljanak, mert az szól csupán a nemzetről, a többi a kisebbségekkel foglalkozik. Frunda reagálásában azzal a kérdésfelvetéssel érvelt: az egy ország egy nemzet elvet fogad jáke el, vagy azt, amely szerint a nemzet határokon túlnyúlhat, és a határokon túli nemzeti közösségek is egy nemzetnek a tagjai. "Amikor nemzeti kisebbségekről beszélek, akkor közvetve vagy közvetlenül a nemzetről szólok, vagyis nem lehet egyikről a mási k nélkül beszélni" - fogalmazott Frunda, utalva arra, hogy Jürgens javaslatát a szavazás során elutasították. A román szociáldemokrata Adrian Severin és Rodica Stanoiu a szlovákokkal együtt azt akarta, hogy ne tárgyalják meg a jelentést. "Azzal volt sz erencsém, hogy a néppárti frakció támogatott" - mondta az RMDSZ szenátora. Frunda a jelentésben úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségek többségükben úgy jöttek létre, hogy a határok változtak meg a fejük fölött, nem ők vándoroltak egyik országból a más ikba. E tétel ellenzői ezt a részt ki akarták venni, mégpedig a romákkal vagy a katalánokkal példálózva, akik fölött - úgymond - nem volt határ. Hosszas vita után sikerült bevinni azt a tételt, hogy a nemzeti kisebbségek többsége államalkotó tényező - mond ta Frunda, emlékeztetve, hogy ez a megfogalmazás nem szerepelt eddig nemzetközi dokumentumokban. vissza Az SNS szerint az MKP és a magyar titkosszolgálat közösen igyekszik lejáratni a szlovák titkosszolgálatot Pozsony, 2005. november 10., csütörtök (MTI) - A magyar titkosszolgálat közvetlen eszközökkel igyekszik befolyásolni a szlovákiai történéseket és az MKPval közösen igyekszik lejáratni a szlovák titkosszolgálatot (SIS) - állítja a parlamenten kívüli nacionalista e rő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS).
