Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-24
15 A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése, ez a magyarság vágya, amelyet mi is hordozunk, és munkába önteni törekszünk – fogalmazott Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke ünnep i beszédében. A nemzeti ünnep alkalmából a szövetség az 1956os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő táblánál koszorúzott. Ezután a Bajza utcai székházban immár tizedik alkalommal átadták az Arany János irodalmi díjakat. Elismerésben részesült Bo rbándi Gyula, Vida Gábor író, Csokits János költő, Nagy Gáspár Kossuthdíjas költő, valamint Fekete J. József és Tamás Attila kritikus, irodalomtörténész. Miskolcon közösen ünnepeltek a politikai pártok és a civil szervezetek Miskolcon idén is közösen emlékeztek meg az 1956os forradalom és szabadságharc helyi mártírjairól a politikai pártok és a civil szervezetek. A borsodi megyeszékhelyen, a megyei rendőrfőkapitányság épületével átellenben lévő óvoda falán elhelyezett fekete márványtáblánál koszorúzá ssal kezdődött az ünnep. A táblán annak a 26 férfinek, nőnek, fiatalnak és idősnek a neve olvasható, akiket 1956. október 26án az ÁVH mészárolt le. A forradalmat éltető diósgyőri munkások, bányászok, középiskolás diákok, egyetemisták, városlakók több ezr es tömegébe lőttek gépfegyverekkel az ávósok a rendőrség ablakaiból. A forradalom legfiatalabb miskolci áldozata az akkor 13 éves Misley Emese volt, iskolából tartott haza, amikor a halálos lövés érte. A vasárnapi koszorúzáson megemlékező beszéd ezúttal sem hangzott el. Rogán: Magyarországon ismét változásra van szükség "Ha visszanézünk a 49 évvel ezelőtt történtekre, akkor azt tudjuk mondani, hogy 1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali; 1956. október 23án és utána a választóvonalat ember é s ember között nem az adta, hogy ki hogyan gondolkozott ideológiákról, hanem az, hogy ki volt becsületes és ki nem, ki mondott igazat és ki hazudott" - mondta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap Szentgotthárdon, a település hősi emlékm űvénél mondott ünnepi beszédében. Emlékeztetett: "1956. október 23a után olyan kormány alakult, amelyben ideológiáktól, pártállástól függetlenül a nemzet minden olyan jelentős politikai szereplője részt vett,(...) amely azt gondolta, hogy le kell zárni a múltat és el kell kezdeni a jövőt". Hozzátette: nem a magyar embereken múlott, hogy 1956 nem teljesítette be a küldetését. Megfogalmazása szerint 198889 végül azért tudott fordulóponttá válni, mert a hazugságok egy idő után tarthatatlanná váltak. Rogá n Antal beszédében felidézte azt a 1988 novemberében a Budapest Sportcsarnokban tartott MSZMPs nagyrendezvényt, ahol Grósz Károly "fehér terror veszélyéről" beszélt. "Az elnökségben ott foglalt helyet Kiss Péter, akkor a budapesti KISZszervezet vezetője , Csizmár Gábor, a Magyar Úttörő Szövetség főtitkára és Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára". Hozzátette: azért voltak ott, mert ők is változtatni akartak, de nem valódi változást akartak, hanem az előttük járókat leváltani. Rogán Antal szerint voltak a baloldalon is, akik valódi változásokat sürgettek, ők ezt a rendezvényt kritizálták. Szavai szerint Magyarországon ismét változásra van szükség. Olyan változásra, amelyben megőrizhetők az olyan értékek, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás, a nyu gdíj biztonsága és a családtámogatás rendszere. Dávid Ibolya: A nemzet köteles megbékélni! Dávid Ibolya, az MDF elnöke Mátészalkán a pártok és társadalmi szervezetek közös megemlékezésén arról beszélt, hogy 1956ot – ha ez nem is örömteli – , lehet külö n ünnepelni, ám egymás ellen nem. Ez az ünnep a pártelnök asszony szerint nem az ország szétszakításáról, nem a hergelőkről, hanem '56 hőseiről, a pesti srácokról és lányokról szól. Arról, hogy milyen nemes cél és hit vezette azt a 1820 éves fiatalt, aki az életét és jövőjét képes volt feláldozni. Nem az számított, hogy adnake érte majd valamit, vagy hogy mi hasznuk származik belőle. Dávid kijelentette: „álságos felfogás, hogy 1956 annyiféle, ahányan megélték”. A pártelnök – összehasonlítva az 1848as sz abadságharc utáni fél évszázaddal a mostani időket – feltette a kérdést: hol van az a nemzeti egység, az a nemzeti fellendülés, ami a századforduló magyarságában megvolt? Dávid Ibolya kifejtette: az 50 éves ünnepléshez legalább három feltételnek teljesülni e kell. Ezek: „a nemzet köteles megbékélni”, másodjára „komolyan vegyük a magyarság új helyét a világban”, végül „az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van, és ebből kiderülne, hogy 1956 a z egész nemzet forradalma volt”.
