Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-05
23 mondjuk három nagyvállalatot. Itt ugyanis elsősorban igazságtételről lenne szó, a tegnap KISZnyilasainak munkához juttatásáról. Mert nem szeretnénk elvenni tőlük a lehetőséget, hogy újr a azért dolgozzanak, hogy megélhessenek valamiből. Ez nagyszerű jövő lenne! Az elmúlt években gyakran hangoztatták különböző politikus bácsik és nénik, hogy hiányzik (naná, hogy a másik oldalon) a vízió. Csak televízió volt, több is, mely úgy mutogatta eze ket az embereket, mintha érdekesek vagy okosak lennének. Segg nem maradt szárazon, igaz, az így megmaradt papírmennyiségből nyomtathat tankönyveket bármely kultuszkormányzat. Ez a lehetőség, hogy mondjuk a népszerű Fletót dolgozni járni lássuk, igazi jövők ép. Az, ami a MOTIMmel történt, nem egyéb, mint egy sikeres cég felvásároltatása egy bankkal magáncélra, fedezet nélkül. Amikor a viták fajulását láthatjuk, ebben ez is benne van. Háy Gyula, a méltatlanul elfeledett nagy magyar drámaíró mondta legjobb műv ében: „Nem koronáról van itt már rég szó, hanem a nagyobb darab kenyérről.” (Kenyér alatt persze nem a népszerű péksüteményt értette, hanem a vagyon birtoklását.) A mi Fletónk nyitómonológjában, melyben felelős emberként kellett volna bekonferálnia a követ kező parlamenti évadot, sértett, megtámadott emberként viselkedett, s ezért támadott vissza szokatlan módon. A békét kötőkből békét köpök lett, mert naná, hogy tudja, ez az egész róla és ellene is szól. Nem csupán leisztingerek strómanpártját próbálja elve zetni a hatalom megtartásáig, de maga is hasonló. Izgatottan várom, mit hoz a holnap. Valóban következmények nélküli ország vagyunke, vagy mégis akad egy erő, mely képes túllépni lobbisták percnyi érdekein. Valóban nemzeti kormánya lesze Magyarországnak, vagy csak kormánya. Ha a szajré itt marad azoknál, akiknél most van, akkor Magyarországnak csak nemzeti retorikája, bűnrészes kormánya lesz, mely esetleg, mint elébb, jobban tereli a dolgokat. Ha visszaszolgáltatja a nemzetnek, ami a nemzeté, akkor nemzet i kormánya lesz a hazának. Nem fogadnék rá kicsi téttel sem. Addig megint ideírom, a magyar közéletnek nincs erkölcsileg vállalható oldala, aki állást foglal, kompromisszumot köt. Akkor viszont országban. Már csak az érdekesség kedvéért is kipróbálhatnánk. A következő választás erről is szól. Remélem. vissza Demográfiai és migrációs folyamatokból eredő biztonságpolitikai kockázatok Kapu 2005. szeptember Szerző: Kéri Nagy Zsolt Meglehetősen kevés hangsúlyt kapott az elmúlt időben az a felismerés, hogy a népesedési folyamatok jelentősen befolyásolják az egyes nemzetek társadalmitörténelmi fejlődését. A népesedési kérdés azonban a következő években legalább annyira súlyponti kérdése lesz a magyar politikai és közéletnek, mint a népi mozgalom tevékenysége volt a XX. század első harmadában. Szabó Dezső, Erdei Ferenc, Fülep Lajos, Németh László, Kodolányi János és a további, e témában alkotó gondolkodók a mai kor viszonyaihoz nagyon hasonló okokban próbálták megtalálni a magyarsá g egykekérdésének magyarázatát, és alkották meg az ebből általuk kikövetkeztetett, azonban ennek ellenére elmaradt nemzethalál vízióját. A XX. század első harmadában a magyarság lélekszáma bár növekedett, meghatározott területeken jelentősen elmaradt az eg yéb, főként német nemzetiségű lakosságot jellemző szaporodási rátától. A korszerűtlen mezőgazdasági birtokszerkezetből eredően a – jellemzően református vallású – parasztság gazdasági egzisztenciája szinten tartását az egykerendszerben látta megoldhatóna k. Az 1930as években a születésszabályozást még értelmiségi körökben is a civilizáció velejárójaként, az életviszonyok nagymértékű javulásához történő hozzájárulásnak nevezték1. Úgy látszik tehát, hogy a népesedési problémák politikaiideológiai, gazdaság i rendszerektől és kormányoktól függetlenül folyamatosan és ma már globális mértékben is súlyos nemzetstratégiai kérdésként merülnek fel. A népesedési folyamatokkal foglalkozó tudományok eredményei természetesen nem lehetnek öncélúak, e tudomány eredménye inek felhasználása más tudományterületeken is jelentős fejlődést mutat. A nemzetközi biztonsági tanulmányok is ma már egyre kitekintőbb jellegű más tudományterületek irányába, így a népesedési problémák biztonságpolitikát érintő szegmense is egyre fontosab b területté válik. E két tudományterület közös halmaza mutatja meg, hogy egyes népcsoportok, nemzetek környezetüknél lényegesen gyorsabb vagy lassúbb ütemű szaporodása jelentősen befolyásolja az adott térség hatalmi viszonyrendszerét, ezáltal pedig a térsé g országainak biztonsági szintjét is. Az elmúlt évszázad folyamán a világ politikai, gazdasági, földrajzi és katonai térképe alapvetően rendeződött át. A Magyar Köztársaság tágabb geopolitikai térségét, azaz Európa társadalmait a termékenységi ráta csökke nése következtében az (ős)lakosság számának fogyó tendenciája, ugyanakkor jelentős gazdasági potenciál, magas fogyasztási és nyugati értelemben vett jóléti színvonal jellemzi. A mediterrán térségtől délre fekvő ÉszakAfrikát és a KözelKeletet a fiatalok s zéles bázisán nyugvó korfaszerkezet, középtávon egyre növekvő lakosságszám, ugyanakkor rendkívül alacsony gazdasági potenciál, ezzel összefüggésben pedig alacsony életszínvonal,
