Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-05
16 Eloszló illúziók Amikor a belgrádi tüntetők öt évvel ezelőtt, 2000. október ötödikén megrohamozták a parlament épületét, az ellenzéki demokratikus pártok koalíciója pedig megbuktatta Slobodan Milosevic zsarnoki rendszerét, még minden rendkívül egyszerűnek tűnt: az emberek azt hitték, hogy a kivívott szabadság szinte magától meghozza a megoldást az országot nyomasztó összes gondra. A Szerbia és Montenegró al kotta csonka Jugoszlávia gyors ütemben felzárkózik a rendszerváltó országok közé, és megindul a társadalmi átalakulás és a gazdasági gyarapodás útján – ebben, vagyis a demokrácia csodákra képes erejében bíztak a korrupt rendszert pokolba kívánó polgárok. A kisebbségi közösségek pedig a velük szembeni gyanakvás megszűntét várták. Mára szertefoszlottak az illúziók, s kiderült, hogy a helyzet sokkal összetettebb. A koszovói albánok az elnyomó Milosevicrezsim ellen lázadtak fel ugyan, de a magukat demokratákn ak valló új belgrádi vezetőséget is elutasítják. A demokratikus fordulat óta Montenegróban éppenséggel megerősödtek a szeparatista törekvések. A márciusra tervezett népszavazás már most feszültséget gerjeszt, mivel a Szerbiában élő montenegróiak (akik a kö zös állam megtartásáért hadakoznak) minden eszközzel szeretnék elérni, hogy ők is részt vehessenek a referendumon. Podgorica ezt hevesen ellenzi, és nagyszerb törekvésekkel vádolja a belgrádi vezetőket. Félúton megálltak Milosevic bukása egyszersmind ro mba döntötte a NagySzerbiáról szőtt álmokat is. Hiába dúlták fel a Jugoszláv Néphadsereg és a martalócok félkatonai egységei Horvátországot és Boszniát, nem lett semmi a vezér álmából, hogy a délszláv térség valamennyi szerbjét egy államban egyesíti (pont osabban a szerbek lakta összes területet Szerbiához csatolja). A kiábrándító valóság: a hét és fél milliós Szerbia kisebb, mint a háború előtt volt, hiszen Koszovót ENSZerők ellenőrzik, és aligha fog visszatérni az ország kebelébe. A Vajdaság konokul köve teli a tényleges autonómiát, ha pedig Montenegró is kiválik az államközösségből, az ország tengeri kijárat nélkül marad. A demokrácia öt éve jellemzően a meddő pártoskodás időszaka volt. A fordulatot kivívó demokratikus tömb, a DOS széthullott, a volt szö vetségesek egymás ellen fordultak. A forradalom vezéregyéniségét, Zoran Djindjic miniszterelnököt meggyilkolták. Öt év alatt négy kormány váltotta egymást, rendre botrányos körülmények között. A kormányzó koalíciók állandó gondja – a gazdasági helyzet, az akadozó reformok mellett – az, miként szorítsák vissza a volt rendszer erőit. Az ultranacionalista Szerb Radikális Párt sorozatban nyeri a parlamenti választásokat, és csak azért nem kerülhet kormányra, mert senki sem vállalja a vele való szövetkezés szégy enét. A Kostunicakormány is csak úgy maradhat fenn, hogy Milosevic szocialistái kívülről támogatják – és állandóan zsarolják. A nacionalista erők izmosodásának tudhatók be a kisebbségek elleni sorozatos támadások, a közhangulat, amely nem tekinti bűnnek a másik üldözését. Mindez valószínűleg elkerülhető lett volna, ha öt éve a demokratikus ellenzék nem áll meg félúton, hanem maradéktalanul végrehajtja a rendszerváltást. Akkor talán Szerbia sem lenne az európai felzárkózásra törekvő nyugatbalkáni országok sereghajtója. vissza J. Garai Béla, Újvidék Toleranciára nevelni Korhecz Tamás szerint ez inkább eredményre vezet, mint a nyomásgyakorlás Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár úgy nyilatkozott, hogy az Európa i Unió megfigyelőinek esetleges ideküldése nem fog segíteni a meglevő vajdasági problémák megoldásában. Szerintem többet javíthat a helyzeten, ha multikulturális projektumokat realizálunk, illetve ha neveljük a fiatalokat, írja a Beta. Nyomásgyakorlással, fenyegetésekkel, az anyagi segély megvonásával semmi sem oldódik meg - nyilatkozta Korhecz az újvidéki Građanski listnek. Mint mondta, Vajdaságban a szerb ifjúság nagy türelmetlenséget tanúsít a kisebbségekkel szemben, főként a többnemzetiségű közösségekbe n. Egyfelől éppen a fiatalság e türelmetlensége miatt minden ok megvan az aggodalomra, Vajdaságban azonban egészen normálisan élünk. Nem hiszem, hogy Szabadkán, Újvidéken kevésbé mozoghatunk biztonságban, mint valamelyik átlagos európai városban - tette ho zzá. Úgy értékelte, hogy Vajdaság autonómiájának bővítésével a Tartományi Végrehajtó Tanácsnak a tolerancia fejlesztésére tett erőfeszítései eredményesebbek lennének. vissza A VMDP nem vesz részt Határon Túli Magyar Szerveze tek Fórumának harmadik ülésén
