Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-05
15 demokratikus folyamatok és a viták békés rend ezésének bátorítására az uniós tagság a leghatékonyabb eszköz. A teljes jogú tagságra azonban mindkét országnak fel kell készülnie, és ehhez hazánk minden segítséget megad. Szigorú tárgyalási feltételek A török tárgyalási feltételeket rögzítő dokume ntum szigorú kitételeket tartalmaz. Kimondja, hogy a tárgyalások fő célja Ankara csatlakozása, de a folyamat nyitott végű: ha Törökország megsérti a szabadság, a demokrácia elveit, az alapvető szabadságjogokat, valamint a jogállamiságot, az Európai Bizotts ág javasolhatja a tárgyalások felfüggesztését. Különösen fontos, hogy Ankara törvényben mondja ki a terrorizmus elleni „zéró toleranciát“, tiltsa meg a kínzásokat, engedélyezze a szólás- és vallásszabadságot, valamint terjessze ki a nők, a kisebbségek és a szakszervezetek jogait. Törökországnak el kell ismernie Ciprust még a tárgyalásokon. Ankara előmeneteléről az Európai Bizottság jelentéseket készít, a tanács ezek alapján egyhangúlag dönt minden egyes fejezet megnyitásáról és lezárásáról. vissza Enyhül a román határszigor A Magyarországra utazóknak valószínűleg az október elseje előtti feltételeket kell majd ismét teljesíteniük Könnyített szigorú előírásain a Magyarországra utazó román polgárok esetében a román külüg yminisztérium. A változtatásra az után került sor, hogy a napokban bevezetett új határátlépési szabályozások miatt Románia nyugati határátkelőinél óriási káosz alakult ki, és Lamperth Mónika magyar belügyminiszter is telefonon kérte azok enyhítését. A z új szabályozás alapján az EUba utazó román állampolgároknak egyebek között közjegyző által hitelesített és román nyelvre lefordított meghívólevelet kellett felmutatniuk. A rendelkezés életbe léptetése utáni napokban mintegy háromezer személyt fordította k vissza a határról, a legtöbbet éppen a meghívólevél hiánya miatt. Vasile Blaga román belügyminiszter mostani döntésénél figyelembe vette, hogy Magyarország nem akarja szigorítani a határátlépést. Jóllehet Románia a különleges intézkedések bevezetését az zal magyarázta, hogy ezzel igyekeznek csökkenteni a nyugateurópai országokban feketén dolgozó román állampolgárok nagy számát, Lamperth Mónika közölte román kollégájával, hogy Magyarországra nem érkezik olyan sok illegális bevándorló Romániából, ami indok olná a szigorú intézkedéseket, és ezeket nem követeli meg az Európai Unió sem. Ráadásul az új rendszabályok nem tesznek lényegi különbséget a schengeni térségbe és a más országokba beutazók között. Magyarország még nem tagja a szigorúbb beléptetési rendsze rt alkalmazó schengeni övezetnek. Markó Béla, a román kormány miniszterelnökhelyettese a könnyítések hírét megerősítette, de hozzátette: még néhány napnak el kell telnie a módosítások érvénybe lépéséig. A Magyarországra utazóknak valószínűleg az október elseje előtti feltételeket kell majd ismét teljesíteniük, de a korábban megkövetelt, fejenkénti ötszáz euró helyett továbbra is csak 150 eurót kell majd felmutatniuk a határon. vissza bt Öt évvel Milosevic bukása u tán sincs szerb rendszerváltás Az EUkülügyminiszterek hétfői luxembourgi határozata euforikus hangulatba hozta a szerb vezetőket Résnyire nyitotta kapuját az unió Szerbia és Montenegró előtt, mintegy gratulációként a belgrádi demokratikus fordulat ötödik évfordulójára. A bátorításra igencsak szüksége van az országnak: a demokrácia ugyanis jólétet nem hozott, s már az is eredmény, hogy az életszínvonalat sikerült a húsz évvel ezelőtti szintre visszahozni. Az EUkülügyminiszterek hétfői luxembourg i határozata euforikus hangulatba hozta a szerb vezetőket. Vojislav Kostunica kormánya óriási sikereként értékelte, hogy október tizedikén megkezdődhetnek a stabilitási és társulási egyezményről szóló tárgyalások, és annak a meggyőződésének adott hangot, h ogy Szerbia és Montenegró már jövőre tagjelölt lehet. Európa ezzel elismerte a demokratizálódás és a reformok terén elért jelentős eredményeket, lelkendezett a belgrádi média. Az már kevesebb hangsúlyt kapott, hogy a közeledés üteme a reformok gyorsaságátó l függ, és a folyamat megszakadhat, ha a hatóságok záros határidőn belül nem kerítik kézre a hágai szökevényeket, elsősorban Ratko Mladicot és Radovan Karadzicot (az új határidő december vége). Senki sem akarta ünneprontóként felidézni az egyéb zavaró körü lményeket, például az államszövetség fennmaradását vagy Koszovó státusát, a kisebbségek helyzetét.
