Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-04
27 kezdetben továbbra is olyan verziót támogatott, amelyik hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EUnak képesnek kell lennie Törökország befogadására, és meglebegteti, hogy ha nem jár teljes eredménnyel a csatlakozás i tárgyalás, úgy más formában kell szoros kapcsolatra lépni. Miként vasárnap este, az elnöklő brit külügyminiszter, Jack Straw hétfő délelőtt is elsősorban kétoldalú egyeztetéseket folytatott az osztrák és a ciprusi delegációval, majd Ankarával is, és a miniszteri tanácsot voltaképpen csak a fejleményekről tájékoztatták. A török tárgyalási mandátum ügyében délutánra csupaszodott le az a szövegverzió, amely már Ausztria támogatását is bírta, s amelyet megküldtek véleményezésre Ankarának. A végső forma ré szben visszavonulást igényelt az osztrákoktól, midőn az utóbbiak feladták a taggá válás bármilyen alternatívájának említését a szövegben. Bent maradt viszont az EU befogadási képességének szüksége, továbbá egy olyan elem, amelyik Törökországot kötelezné, h ogy az unióval összhangban formálja külpolitikáját a nemzetközi szervezetekben. Ennek kapcsán maga Straw jelezte az ülésen, hogy Ankarának fenntartásai vannak, és lapzártánk idején még nem volt egyértelmű, hogy e vonatkozásban mi lett a végső török reakció . Hétfő kora este sajtójelentések már azt jelezték, hogy Abdullah Gül török külügyminiszter késznek tűnt azonnal Luxembourgba repülni a tárgyalások megnyitására. vissza Mégsem lesz vízumkönnyítés? Világgazdaság 20051004 Elképzelhető, hogy mégsem születik vízummegállapodás a mai londoni EU – orosz csúcstalálkozón (VG, 2005. október 3.). Vaszilij Likacsev, az orosz állami duma felsőházának alelnöke az EUt hibáztatja. Hétfői nyilatkozatában az unió egységes álláspontjának hi ányával magyarázta, hogy veszélybe került a megegyezés – jelenti a Ria Novosztyi. A mai lesz az első olyan csúcstalálkozó, ahol már a 2005 májusában lefektetett „útiterv” keretein belül tárgyalnak, amely több területen a jövőbeni stratégiai partnerség ki alakítását szabná meg. A vízumkönnyítés és a visszatoloncolás a szabadság, biztonság és jog területéhez tartozik. Oroszországnak már most is érvényes bilaterális egyezménye van Német, Francia- és Olaszországgal. Az elvárás, amelynek értelmében Oroszország nak a harmadik országból, de orosz területen át érkező illegális bevándorlókat is vissza kellene fogadnia, nehezen teljesíthető – állítja Moszkva. A FÁKállamokkal közös határok továbbra is átjárhatók, és az itteni határőrizet kiépítése komoly költségeket jelentene Oroszország számára. A csúcs másik égető kérdése a „közös külbiztonság” fejezettel kapcsolatos: a jövőben kívánatos lenne, ha nem fordulna elő az őszi ukrajnai választásokéhoz hasonló „befolyási övezetért” való vetélkedés Moszkva és Brüsszel kö zött például a Kaukázus volt szovjet tagállamaiban. (VG) Két év múlva lejár a az EU és Oroszország között érvényben lévő partnerségi és együttműködési egyezség (PCA). A felek egészen a közelmúltig elégségesnek tartották a PCA évenkénti megújítását, de a f elmerülő problémák miatt mostanra mindkét partner szükségesnek tartja a szerződés átalakítását. vissza Vizsgálatot ígért Tadics Reggel [2005.10.04] Szerző: Tibay Gábor VAJDASÁG A szerb államfő példásan büntetné az etnika i bűnözőket Borisz Tadics szerb államfő tegnapi budapesti megbeszélésein a vajdasági magyarokat ért támadások kérdése került előtérbe. A jogvédők szerint a vajdasági magyarokat rendszeresen érik etnikai jellegű sérelmek Szerbiában, ám az esetek jó része é ppen az érintettek fenyegetettsége miatt nyilvánosságra sem kerül. Jelzésértékű az is, hogy míg a több mint kétszázötven magyarverés egyetlen szerb elkövetője sem kapott még börtönbüntetést, addig a törvénykezés megdöbbentő szigorral sújt le fordított eset ben: a közelmúltban együttesen több mint hatvan évre ítéltek egy szerb férfi bántalmazásáért egy négyfős magyar csoportot. Hogy az etnikai jellegű erőszak nem életkorfüggő, jelzi: csak az elmúlt hónapban két iskolai bántalmazásra derült fény. Emellett rend szeresek a sírgyalázások a szabadkai magyar temetőben, a magyarok halálát kívánó utcai falfirkák pedig szinte mindennaposak azokon a vajdasági