Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-28
24 Erdélyben kisebbségi neurózis van, és ezt az RMDSZ formálta olyanra, amilyen. Ez a kijelentés a demokratikus szabályok súlyos félreértelmezése. Nem az RMDSZ határozza meg az erdélyi társadalmat, hanem az erdélyi társadalmat képezi l e az RMDSZ. Hogy neurotikuse az erdélyi magyar társadalom, vagy sem? Nos, azt gondolom, hogy nem ilyen színvonalú gyalogdiagnózisokra van szükség. Stigmákkal pedig nem lehet vitatkozni. Markó foglyul ejtette az értelmiséget, és ezért szürkült el a sajtó . Próbálok nem ironizálni ezzel az elemzésnek álcázott démonizálással. Az erdélyi gondolkodóknak is megvan a maga autonómiája (hacsak nem tekintjük gyengeelméjűnek a tisztelt társaságot), és ezzel él is. Folyamatosan vannak olyan viták, kezdeményezések, amelyek jelzik: él a politikai kritika, van igény az alternatívákra. Nem sorolok neveket, ügyeket, aki a belmagyar fikciókkal nem elégszik meg, és átnéz a határon, az úgyis tudja, miről beszélek. (Csak jelzem: a kettős állampolgárság elleni érvek itt is el hangzottak, és fenntartattak sokak által.) A sajtó pedig nem szürke. Vannak barna, kék, narancs és vörös lapok. A politikai színpaletta teljes kínálata. A Fideszüzenet átjut a határon, az MSZPsek viszont balfácánok és láthatatlanok. Ugyan, miért kéne átjöjjön a határon az, aminek itt, Erdélyben semmi keresnivalója sincs? A cikk alapján úgy tűnhet: a cél egy intenzívebb erdélyi MSZPs PRlenne. Pedig a valódi cél az volna, hogy a magyar belpolitika rákényszerítse a Fideszt az Erdélyből való kivonulásra . Tessék idejönni, befektetni, kirándulni, vásárolni. De a belmagyar szennyest szerencsés volna Magyarországon hagyni. Ott lehet tisztára mosni. Leküzdhetetlen a Fidesz nemzeti retorikája, és ezért nehéz változtatni a támogatáspolitikán, az úgynevezett n emzetstratégián. Ideje lenne észrevenni, hogy az, ami egy erdélyi kisváros szoboravatóján – mondjuk Udvarhelyen – hatásos (most körülbelül ennyi a Fidesz erdélyi retorikája), államközi kapcsolatokban észrevehetetlen (hál’ istennek). A közös kormányülés i gazi kérdése, hogy a román államot, a román szaktárcákat mennyire lehet rábírni az együttműködésre, a közteherviselésre. (Rá lehet.) A Gyurcsánylátogatás igazi jelentősége azon mérhető, hogy mire jutott a magyar környezetvédelmi tárca (nem sokra), a kül ügy (megmozdul a hihetetlenül konzervatív román minisztérium, ez nagyon fontos), a kultuszminisztérium (a románok tanulnak, de nem eléggé gyorsan, itt még rengeteg a lehetőség és tennivaló) stb. Lehetne ilyen izgalmas kérdéseket feltenni, de csak azután, h a végre magunk mögött hagyjuk a FideszMSZP szappanopera snittjeit. Sajnos, az 56os megemlékezések körüli cirkuszok és a hasonló, felszínt karcoló elemzések elmossák (talán nem véletlenül) a közös kormányülés valódi jelentőségét. Pedig de jó lenne erről b eszélni. Még egy javaslat: hagyjuk már a Tündérországozást. Móricz nélkül meglehetősen avas. vissza Gyurcsány és Orbán népszerűsége román kezekben Hírszerző.hu 2005. október 27. 12:57 Forrás: Political Capital Miután a román szenátusban október 24én – koalíciós kiszavazással – 43 igen és 63 nem szavazattal az ellenzék meg tudta akadályozni a kisebbségi törvény tervezetének elfogadását, a magyar belpolitikában is átértékelődhet az október 20i közös bukaresti kormányül és fogadtatása. Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5i, a kettős állampolgárság megadását fókuszba állító magyarországi népszavazást követően a magyarromán és a magyarmagyar kapcsolatok átalakítására törekedett. A miniszterelnök számára az jelentette a kényszert, hogy mindenképpen alternatívát kell felmutatnia a Fidesz által követelt megoldásokkal szemben. Gyurcsány Ferencnek a romániai magyar kisebbség helyzetének javítása érdekében be kellett bizonyítania, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatban valóban a „nem” szavazat jelentette a felelős döntést, ahogyan ezt az MSZP
