Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-28
17 Péterfalvi: A ggályos a táviratok nyilvánossága Magyar Nemzet 2005. október 28. Szerző: Pilhál Tamás Diplomáciai dokumentumok napi politikai célok érdekében történő nyilvánosságra hozatala aggályos, és alááshatja az egész magyar diplomácia tekintélyét – állítja Péterf alvi Attila adatvédelmi biztos. Somogyi Ferenc külügyminiszter tegnap hozott nyilvánosságra egy jelentést, amelyet Jeszenszky Géza volt washingtoni nagykövet küldött haza. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint súlyos aggályokat vetne föl, ha a köze lmúltig államtitoknak minősülő diplomáciai táviratokat napi politikai csatározások érdekében nyilvánosságra hoznának. Az ombudsman lapunknak elmondta, így joggal vetődhetne föl az emberekben a kérdés: ha ilyen könnyedén föl lehet oldani a titkosítást, akko r indokolt volte annak idején titkosítani azokat? Péterfalvi Attila rámutatott, az ominózus táviratok minősítését eddig senki sem kérdőjelezte meg, tehát feltehetően olyan információkat tartalmaznak, amelyek idő előtti nyilvánosságra hozatala sértheti a M agyar Köztársaság érdekeit, ráadásul a magyar diplomácia tekintélyét is alááshatja. Az adatvédelmi biztos kiemelte, a titkosítás feloldásáról nem pártpolitikai, hanem szakmai szempontok alapján kell dönteni. Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc kormányfő washin gtoni útja után azt állította, amerikai partnerei nehezményezték, hogy Orbán Viktor 2001. szeptember 11. után nem határolódott el Csurka István egyik nyilatkozatától. Az állítást Gyurcsány azóta sem bizonyította, viszont Bársony András, a Külügyminisztériu m politikai államtitkára nyilvánosságra hozott egy olyan válogatást, amelyből kiolvasható, hogy egyes amerikai politikusok és diplomaták Orbán magatartását kifogásolták. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke korábban – az adatvé delmi biztoshoz hasonlóan – úgy vélte, a táviratok titkosságának részleges feloldása és azok pártpolitikai koncepció alapján való összerendezése minden bizonnyal törvénytelen, és súlyosan veszélyezteti a Külügyminisztérium működőképességét is. Eközben a Külügyminisztérium feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen, amiért nyilvánosságra került egy rejtjeles távirat száma. Somogyi Ferenc szerint ez az érvényes szabályok szerint csak úgy történhetett, hogy egy erre jogosulatlan személy az információt illetéktelennek kiadta. Ismert, Németh Zsolt azt szerette volna megtudni a külügyminisztertől, igaze, hogy a stockholmi magyar nagykövet táviratában a kormányfő számára kampányjavaslatokat fogalmazott meg. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőt ismét rajtakapták, hogy nem mondott igazat az amerikai elnökkel folytatott idei tárgyalásaival kapcsolatban, ezért most államtitoknak minősülő, pártérdekek szerint összeválogatott dokumentumokkal próbálja menteni a menthetetlent – tartalmazza a párt szóvivőjének tegnapi közleménye. Mint olvasható, „a Fidesz birtokában van annak a levélnek, amelyben Bush elnök köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak a terrorizmus elleni küzdelemben nyújtott szilárd támogatásáért és a magyar – amerikai kapcsolatok épí tésében végzett négyéves munkájáért”. Révész Máriusz közlése szerint az ellenzéki párt birtokában van annak a levélnek is, amelyben Nancy Brinker volt amerikai nagykövet találkozót kér Orbán Viktortól Laura Bush számára, hogy az amerikai elnök felesége sze mélyesen tolmácsolhassa az Egyesült Államok köszönetét a terrorizmus elleni harcban nyújtott támogatásért. A Jeszenszkyjelentés. Közzétette honlapján Jeszenszky Géza volt washingtoni nagykövet 2001 – 2002es jelentésének az amerikai – magyar kapcsolatokra v onatkozó részeit a Külügyminisztérium. A szóban forgó idézetek titkosságát a külügyminiszter október 26i hatállyal feloldotta. Minderre azután került sor, hogy Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság SZDSZes alelnöke a jelentés nyilvánosságra hozatalát sürgett e a külügyminiszternél. A nagyköveti jelentést Jeszenszky Géza a magyarországi választások végeredményének ismeretében, 2002. június 20án írta. Az anyagban többek között rögzíti, hogy Magyarország amerikai megítélésére, a kétoldalú viszonyra akkoriban két esemény gyakorolt drámai hatást: az Egyesült Államokat ért szeptember 11i terrorcselekmények és a magyar pozíciókat kedvezőtlenül érintő szeptember 10i kormánydöntés a Gripen vadászgépek bérléséről. Jeszenszky Géza mindezen túl úgy vélte: „az új feltéte lrendszerben Magyarország nem találta meg a helyét kellő
