Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-27
18 Ráadásul a jelentések közzétételével a Külügy megsértette az é rvényes rendelkezéseket is, mivel nem tudok róla, hogy feloldották volna ezeknek az iratoknak a titkosságát. – Az összefoglalóból mégis úgy tűnik, hogy az amerikai kormány neheztelt Orbán Viktorra. Ezt tudja cáfolni? – Mi az, hogy "amerikai kormány"? Bus h elnök vagy Colin Powell külügyminiszter biztosan nem neheztelt Orbánra Csurka István nyilatkozata kapcsán. Voltak és vannak Amerikában, akik nagyra tartják a volt magyar miniszterelnököt, mások pedig nem kedvelik. Azt is megkockáztatom, hogy Amerikában t öbben kedvelik Orbánt, mint mai utódját. Az egyetlen törést a magyar – amerikai kapcsolatokban a Gripendöntés jelentette, azt viszont a nagykövetség minden lehetséges módon igyekezett kezelni. – Mégis mivel magyarázza, hogy Orbán Viktort nem fogadta George Bush, amikor a miniszterelnök az Egyesült Államokba látogatott? – Szó sem volt róla, hogy büntetni akarták volna Orbán Viktort, az amerikai elnöknek egyszerűen túl zsúfolt volt a programja egy túl későn javasolt konkrét időpont elfogadásához. Ráadásul Am erika más országok választási időszakában valóban tartózkodni szokott a hivatalos találkozóktól. A közvéleménykutatások alapján egyébként a Fehér házban Fideszgyőzelmet vártak a 2002es választásokon, és később örömmel fogadták volna Orbánt. Ennek adtak nyomatékot, amikor felhívta Bush elnök, és gratulált a díszdoktorsághoz. Ráadásul megtévesztés azt sugallni, hogy az érintett időszakban, közvetlenül a terrortámadások után, az amerikai kormány Magyarországgal tudott foglalkozni. – Mit gondol azokról a vé leményekről, melyek szerint a miniszterelnöknek személyesen kellett volna elhatárolódnia Csurka István szélsőséges kijelentéseitől? – Honnan tudná bárki is, hogy ki mit várt a magyar miniszterelnöktől? Magyarországgal akkor egyébként sem elnöki vagy aleln öki, hanem jóval alacsonyabb szinten foglalkoztak. – Bársony András összefoglalója szerint az is gondot okozott, hogy későn ajánlottuk fel kontingens küldését Afganisztánba. – Ez valóban létező probléma volt, de általánosságban mondhatom, hogy a magyar k ormányok elég lassan reagálnak a javaslatokra. Lehetett volna gyorsabban is dönteni a kérdésben, de ennek komoly jelentősége nem volt. A Bársonynyilatkozatból úgy tűnik, mintha a környékbeli országok versenyeztek volna az afganisztáni szerepvállalásért, é s mi ebben alulmaradtunk. Magyarország azonban politikai szinten a legelsők között nyilvánította ki szolidaritását az Egyesült Államokkal. – Mit gondol arról, hogy Magyarország éppen akkor került fel a pénzmosás elleni feketelistára, amikor az Egyesült Ál lamok be akarta fagyasztani az alKeida külföldi pénzeszközeit? – Ez rosszhiszemű állítás. Mindenki tudja, hogy a titkos betétek megszüntetése akkor már folyamatban volt. A betétek titkosságát rövidesen feloldották, az pedig csak formai kérdés, hogy lévén éves lista, hazánk csak a következő évben kerülhetett le róla. – Az elmúlt napokban többen is javasolták az összes washingtoni jelentés közzétételét. Ezzel egyetért? – Egyáltalán nem, hiszen a diplomáciai munkát ellehetetlenítené. Lehet, hogy véletlen, lehet, hogy nem, de fontos megemlíteni, hogy az összefoglalót Bársony András külügyi államtitkár és nem Somogyi Ferenc külügyminiszter írta alá. Hivatásos diplomataként Somogyi sem értene egyet azzal, hogy minden nagykövetnek attól kelljen félnie, bármikor nyilvánosságra hozhatják a táviratait. Nem beszélve arról, hogy a diplomáciai partnerek ezután biztosan meggondolnák, miről beszélnek előttünk. – Említette, hogy Gyurcsány Ferenc októberi washingtoni látogatásával sincs megelégedve, mert sok fontos kérdé st nem vetett fel az elnöknek. Mire gondolt? – Nem tudom, hogy a miniszterelnök miről beszélt a találkozón, hiszen nem adtak róla tájékoztatást. Úgy vélem, hogy ilyen fontos találkozókat a külügyi bizottság előtt is meg kell vitatni. A "győzelmi jelentésb en" nem szerepelt, hogy a miniszterelnök felvetettee a vajdasági magyarveréseket vagy a romániai problémákat. Nem állítom, hogy a kormányfőnek panaszlistával kellett volna az amerikai elnök elé állnia, de a kongresszus éppen a látogatás alatt tárgyalta a Szerbiának járó pénzügyi támogatást. Az előző évben ehhez feltételül szabták a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, amiről Gyurcsány is tudott, mert amerikai magyarok felhívták rá a figyelmét. Mégsem hallottuk, hogy említette volna, pedig nemcsak az eln ökkel, hanem kongresszusi vezetőkkel is találkozott. Ha a magyar kormány úgy gondolja, hogy a problémák elhallgatásával szerezhet jó pontokat Washingtonban, nagyot téved. Serdült Viktória vissza Gyurcsány Berlinben kezdte a londoni EUcsúcsot Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. október 27.
