Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-27
16 "Támadás a szabad világ ellen" Itt végződik a velejéig bel- és kampán ypolitikai történet, és itt kezdődik a sokkal relevánsabb (politikusaink szavahihetőségét érintő, kulturális és morális) történet. Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának SZDSZes alelnöke azért kezdeményezte a Jeszenszkydokumentumok nyilvánosságr a hozatalát, mert úgy ítélte meg, hogy "méltatlanná vált a vita az Egyesült Államok és a Fidesz kapcsolatáról". Akkor a méltatlan helyzetről, sorjában. Megdőlt az a kormányfői állítás, hogy Washington még mindig nem felejtette el, hogy Orbán nem határolód ott el Csurka Istvántól. Gyurcsány Ferenc az amerikaiak attitüdjét tisztázandó felkérte Orbán Viktort, hogy járuljon hozzá a magyar nagyköveti táviratok titkosságának feloldásához. Szubjektív tájékoztató A Fidesz elnöke azonban joggal közölte, hogy ez a külügyi tárca vezetőjének kompetenciája. Ezek után tegnap felkerült egy összeollózott anyag a magyar külügy honlapjára, „Tájékoztató a magyaramerikai kapcsolatok alakulásáról 2001/2002ben” címmel, Bársony András politikai államtitkár tollából, aki szeri nt „Magyarország több szempontból is kritika tárgyává vált” szeptember 11. után. A külügyi államtitkár szerint „rendkívül súlyos bírálatot váltott ki Washingtonban, hogy Orbán Viktor kormányfő nem határolódott el személyesen Csurka István akkori parlamen ti megnyilvánulásától, amelyben a terrorcselekményekért az amerikai globális politikát is felelőssé tette”. Bársony azt írja: az egyik, szeptember 26i Jeszenszkytávirat beszámol arról, hogy „az első figyelmeztető jelzés a Nemzetbiztonsági Tanács egyik magas rangú illetékesétől érkezett. (…) Ebben megfogalmazódik, hogy megváltozott a magyar miniszterelnök megítélése az elnök környezetében, mert szerintük 'pragmatista', értékeit hatalmi megfontolásoknak szükség szerint alárendelő politikussal van dolguk.” Holott Bush még nem is látta Orbánt egy nemzeti konzultációs faluparlamenten. Negatív kategória? A külügy honlapjának írása szerint „a szeptember 11i terrorcselekmények utáni Csurkanyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerős ítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások, s konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, s ennek minden mást kész alárendelni”. Bársony oda konkludál, hogy „a washingtoni adminisztráció szemében Magyarország rendkívül negatív kategóriába került”. Csurka: Amerika maga tehet róla Ugyancsak Jeszenszky Géza nagykövet számolt be egy 2002. január 11i táviratban arról, hogy – számos ok mellett – Bush elnök em iatt sem kívánta fogadni a 2002es választások előtt az Egyesült Államokba utazó Orbán Viktort. Ezt Hárs Gábor, az MSZPfrakció külügyi munkacsoportjának tagja „retorziónak” nevezte. Jeszenszky maga „manipulatív politikai pamfletnek” minősítette Bársony tá jékoztatóját. A Fidesz pedig napok óta egy 2002 tavaszán írt Bushlevelet lobogtat, amelyben az elnök Bush elnök megköszöni Orbán Viktor „szilárd támogatását” a terrorizmus elleni harcban és a magyaramerikai kapcsolatok építésében végzett négyéves munká ját. Maradnak a száraz tények: a szeptember 11i terrortámadás után az Orbánkormány kétszer is szolidaritását fejezi ki a megtámadott nemzettel. A merényletek napján Berlinben tartózkodó miniszterelnök rögtönzött sajtótájékoztatóján közli: „A terrortáma dás az egész szabad világ ellen, így Magyarország ellen is irányul, már csak azért is, mert az Egyesült Államok a NATOn belül Magyarország katonai szövetségese.” Határozott határozat A Miniszterelnöki Hivatal aznapi közleménye szerint „a magyar kormány megdöbbenéssel értesült az Amerikai Egyesült Államok több városa és intézménye, valamint a békés polgári lakosság ellen intézett terrorakciókról".
