Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-27
14 hogy a magyar tőke megtalálja helyét a délszláv országban, ehhez pedig nagy szükség lenne magyar bank je lenlétére. A nagykövet szerint elmaradás tapasztalható a kultúrában, ezen a területen eddig nem volt szervezett együttműködés, jóllehet a magyar művészek utat találtak maguknak a szerb kulturális és szellemi életben. Az új belgrádi nagykövet rávilágított arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításában igazán nagy lehetőséget kínál a magyar kisebbség jelenléte a Vajdaságban. Papp Sándor szerint Magyarország figyelemmel kíséri a vajdasági magyarok helyzetét, és szerinte szerb részről is érezhető a figyelem, m iután európai fórumok is foglalkoztak problémáikkal. vissza Gyurcsány Tündérországban Hírszerző.hu 2005. október 27. 07:27 M. László Ferenc Az elmúlt tizenöt év határon túli magyar politikai gyakorlata alapján Gyurcsány Ferenc lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor úgy gondolta, racionális érveléssel, az euróra, az anyaországi államháztartás reformjára hivatkozva fogja meggyőzni a határon túliakat a támogatási gyakorlat tarthatatlanságáról. Pénz? Ja, az nincs! Hogy m i lesz az elődök által megígért, bevállalt kötelezettségekkel, támogatásokkal? Várjatok a sorotokra, mert egyelőre odahaza is szűkölködünk, nyakunkon a fránya euró. Lesze valaha igen a baloldal által a kettős állampolgárságra kimondott nemből? Amíg én vag yok a kormányfő, a nem nem marad! Ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptak Gyurcsány Ferenctől Nagyváradon az óvatosan kérdezősködő, puhatolózó RMDSZes politikusok. Kérlelhetetlenül, face to face. A magyarországi füleknek nem szokatlan Gyurcsány lendüle tkommunikációja, de kérdés, miképpen hat ez határon túl, különösen Erdélyben. Hate egyáltalán? Gyurcsány hatalomra jutása előtt ugyanis szocialista szájakból sorjáztak a szebbnél szebb szlogenek az EUintegráció miatt szükséges új nemzetstratégiáról, a támogatáspolitika szélesítéséről. Mindez a gyakorlatban láthatatlan kijárásos technikák (tovább)működtetését, bratyizást, kézből etetést jelentett. A szocialistákat pedig ettől nem szerették meg Erdélyben. A pár tízezer forintnyi nevelésioktatási támog atás nem taglózta le az itteni közvéleményt, ráadásul a legtöbben nem is tudták, hogy a Medgyessykormánytól érkezett, hiszen RMDSZes tisztviselők, alapítványok osztották szét. Az MSZP az elmúlt években úgyszólván láthatatlan maradt Erdélyben; ha figyelme n kívül hagyjuk az Erdélyben valóságos sajtóportfolióvá összeállt Fideszközeli médiumoktól közvetített MSZPképet, amely szerint a magyar szocialisták finoman szólva kevéssé szerethető társaság, akiket jó esetben hidegen hagynak a nemzeti kérdések, rossza bb esetben hajlamosak nemzetükre rontani. Az MSZPre aggatott jelzők keményen koppannak egy olyan közegben, ahol a közbeszéd néhány szavas szótára kimerül a kisebbségi rezervátumlét vélt vagy valós – manapság egyre inkább csak vélt – sérelmeinek felemleg etésében és a nemzeti buzogásban. A racionális politikai argumentáció itt idegenül hat. Hiba lenne mindezt a Fideszre és helytartóira kenni. A kisebbségi neurózisra épülő erdélyi közhangulatot ugyanis nem ők, hanem az RMDSZ konzerválta és formálta ilyenn é az elmúlt tizenöt évben. A Markó Béla vezette Szövetség az egységmítosz nevében megfojtott minden mentalitásreform kísérletet, kitessékelte a politika holdudvarából, vagy egzisztenciálisan foglyul ejtette az értelmiséget, gondosan felügyelte a sajtó e lszürkülését. 1990 óta minden választási ciklusban elég volt néhány jelszó, négyévenkénti zászlóbontás, a románokkal szembeni összerándulás pavlovi reflexének kiváltása, és az RMDSZ parlamenti jelenléte biztosított volt. Tegyük hozzá persze, ha nem is so kat, de kiverekedtek egykét dolgot Bukarestben a kisebbségi jogok és érdekek területén. Ám az eredményeket, ha gyakorlatban nem is, a magyar közösség tudatában könnyen nivellálhatták az olyan események, mint a kisebbségi törvény a román szenátus általi mi napi elutasítása. Medgyessy bukásáig Budapestről a Fideszen kívül senkinek nem tűnt fel, hogy az RMDSZ politikai monopóliuma milyen következményekkel járhat. 2002 és 2004 nyara között úgy bújt egymáshoz az MSZP és az RMDSZ, mintha
