Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-26
32 "A törvény hatalmának erősítése a csatlakozás elő feltétele", szögezi le a jelentés, kiemelve, hogy az eltelt egy év alatt bővült a szólásszabadság mindkét államban, Bulgária előrelépett a kiskorrupció, Románia pedig az igazságügyi reform, a kisebbségek integrációja, gyermekvédelem és az ingatlanvisszasz olgáltatás terén. Rehn Strasbourgban a közleményhez fűzött kommentárjában jelezte, "a kocka még nincs elvetve, a következő hónapokban a reformok végrehajtásának kell a figyelem középpontjában állnia". Végrehajtás, végrehajtás, gyakorlat: ezek voltak a fő biztos utóbbi időben tett nyilatkozatainak kulcsszavai, vagyis további reformokra van szükség. Mindkét államnak folytatnia kell a közigazgatás reformját, határozottabban kell fellépnie a nagykorrupció, az emberkereskedelem, szervezett bűnözés a bebörtönzöt teket érő sérelmek ellen, illetve javítania kell a szellemi fogyatékosok ellátásán és a roma közösségek helyzetén. (Mint a jelentést fél nappal korábban kiszivárogtató Reuters hírügynökség megjegyzi, Romániában a romák 80%a a szegénységi küszöb alatt él.) A jelentést az Európai Parlamentben bemutató Olli Rehn külön hangsúlyozta, hogy mindkét országnak erősítenie kell az adminisztráción, különben nem lesz képes kezelni az EUs pénzalapokból érkező támogatást. Súlyos gond, hogy sem Románia, sem Bulgária határőrizeti rendszere nem felel meg a schengeni kritériumoknak. A jelentés Románia kapcsán azt emeli ki, hogy még mindig nem világos, melyik cég és mennyiért szállítja az integrált határőrizeti rendszert. A kifogások között szerepel a határőrök felkészüle tlensége, illetve az is, hogy több mint 4500 határrendészeti állás betöltetlen. Még nem veszett el a 2007es csatlakozás lehetősége, de Romániában és Bulgáriában is nagyon sok erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ez realitássá válhasson. A Bizottság t ovábbra is figyelemmel kíséri a két ország lépéseit, és ha szükséges, a csatlakozás 2007es időpontjának egy évvel történő elhalasztását fogja javasolni. Remélem, Románia és Bulgária meghozza a szükséges intézkedéseket, és elkerülhető lesz a bővítés dátu mának kitolása. Ha komoly hiányosságokat tapasztalunk, egy pillanatig sem fogunk hezitálni: ebben az esetben a két ország nemcsak a csatlakozás elhalasztására, hanem egyéb védzáradékok életbe léptetésére is számíthat Romániának külön erőfeszítéseket kel l tennie az online vízumellenőrzési rendszer bevezetésére, és a Feketetenger partvidékének határozottabb ellenőrzésére. A jelentés megemlíti, hogy az EU "feketelistáján" szereplő államok közül még mindig nem vezette be Bukarest Moldova Köztársasággal szem ben a vízumkötelezettséget. Ami a további, "komoly aggodalomra okot adó gondokat" illeti, elsőként a közbeszerzés átláthatóbbá tételét emeli ki Románia kapcsán az EB. A Bizottság szerint, ha itt nem történik előrelépés, az a többi tagállam cégeit hozza h átrányba egyegy tender kapcsán, és hátráltatja az országot az EUfinanszírozta projektek végrehajtásában. Ha ez marad a régiben, a strukturális és kohéziós alapokból nem lehet majd finanszírozni romániai fejlesztéseket. Mivel Romániában és Bulgáriában e gyaránt erőteljesen dívik a kalózkodás és hamisítás, javítani kell a szerzői jogvédelmen és a határőrizeten. Ugyancsak jelentős feladatok vannak még az uniós jogszabályok törvénybe iktatásának végrehajtása körül – a Bizottság komolyan aggódik amiatt, kép es lesze Románia és Bulgária megfelelni a közösségi joganyag mintegy tizedét kitevő szabálytömegnek – mondta erről Rehn. A decentralizáció kérdésével is külön foglalkozik a 92 oldalas jelentés. A szöveg elismeri, hogy a benyújtott törvénytervezeteket nézve a kormány gyorsítani igyekszik a központosított állam lebontásán, de továbbra sem világos, hogyan kívánja megosztani egyrészt az intézményi felelősséget, másfelől a pénzforrásokat. "A jogkörök alsóbb döntéshozatali szintekre való átruházása távol á ll a befejezéstől", állapítja meg a jelentés, azt részletezve, hogy a pénzügyi önállóságot az gátolja, hogy a helységek nem bírnak elegendő saját bevételhez jutni. A helyi tanácsok a személyzeti politikát – például fizetésemelést – illetően is állandóan a főváros jóváhagyására kell várniuk – magyarázza a jelentés.
