Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-26
20 porig alázta a pozsonyi álláspontból rosszul felkészített Medgyes sy Pétert. Azóta sincs előrelépés a magyar – szlovák viszonyban. A délvidéki helyzet közismert. Míg működött a balkáni stabilizációt elősegítő – magyar kezdeményezésre született – szegedi folyamat, addig odafigyeltek Budapest véleményére nemcsak Brüsszelbe n, de Belgrádban is. A Zoran Djindjics, azóta meggyilkolt miniszterelnök nevével fémjelzett szerb vezetés partnerként kezelte a magyar polgári kormányt, így minden nyitott kérdést könnyebben megvitattak. Nem véletlen hát, hogy a Djindjicskormány működése alatt született törvényes keret a Magyar Nemzeti Tanács felállítására. Az utóbbi három év egészen másról szól. Magyarverésekről, tétlen magyar diplomáciáról, alig létező államközi kapcsolatokról. Itt is kudarcba fulladt a szomszédságpolitika. S nincs ez má sként Ukrajna viszonylatában sem, hisz Janukovics budapesti támogatása Juscsenkóval szemben a „narancsos” forradalom idején olyan ballasztot jelent a magyar – ukrán kapcsolatokban, amelynek semlegesítésén talán csak az idő segít. Csődöt mondott a Gyurcsánykabinet szomszédságpolitikája, pedig ennek oltárán áldozták fel a határon túli magyarok érdekeit. Budapest az utóbbi három esztendőben súlytalanná és olykor nevetségessé vált a környező országok szemében. És nem biztos, hogy ez már a gödör alja. vissza Csak semmi pánik! – üzente a román kormányfő Gyurcsánynak - Németh Zsolt: „Kontármunka” a magyarromán közös kormányülés MNO 2005. október 25. 16:09 Újra kell tárgyalni az RMDSZ szerepét és helyét a kormánykoalícióban – j elentette ki Markó Béla, mivel a koalíciós partnerek tegnap nem szavazták meg a kisebbségi törvény tervezetét a román szenátusban. A román miniszterelnök azt üzente Gyurcsány Ferencnek: csak semmi pánik! Németh Zsolt a szavazás fényében „kontármunkának” mi nősítette a magyarromán közös kormányülést. Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető sajtótájékoztatót tartott ma, miután tegnap a román felsőházban a szenátorok többsége a kisebbség i törvénytervezet elutasítása mellett voksolt. „Az RMDSZ tiszteletet vár el partnereitől” – mondta Markó Béla, hozzátéve: „A Szövetség nem a koalíció kirakatszervezete. Ennek ellenére az RMDSZ egyelőre nem kíván kilépni a koalícióból, de megoldást vár a ko alíciós pártok vezetőitől a jelenlegi helyzetre. A kisebbségi törvény elutasítása „azt jelenti, hogy a partnerek egyben elutasították a kisebbségi közösségek helyzetének megoldását is” – tette hozzá Markó Béla, aki szemrehányóan azt is kijelentette: „Külö nböző problémák rendezésében partnereink számíthattak támogatásunkra, most, a kisebbségi törvény esetében mi is elvártuk, hogy szolidárisan cselekedjenek”. Markó úgy ítéli meg, hogy mivel a mostani válságot nem az RMDSZ okozta, hanem koalíciós partnerei, így azt nekik is kell megoldani. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető jelezte, hogy a tervezet elfogadtatása kapcsán voltak egyeztetési kísérletek a Konzervatív Párttal, ám Dan Voiculescu pártjának szenátorai nem támogatták a tervezetet. Csak semmi pánik, üzente a román kormányfő a magyarnak Calin Popescu Tariceanu ma biztosította Gyurcsány Ferencet arról, hogy a képviselőházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot, amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára. Gyurcsány Ferenc kedden telefonon felhívta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt. Utóbbi biztosította őt arról, hogy a képviselőházban, amely a végső döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kormányjavaslatot. Tariceanu tudatta, hogy ezt Markó Bélával is közölték. Gyurcsány Ferenc szimbolikus jelentőségű áttörésként értékelte a múlt heti románmagyar együttes kormányülést. A miniszterelnök beszámolója után a román parlament felsőháza leszav azta az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvény tervezetét, amely a romániai nemzeti kisebbségek számára intézményesítette volna a kulturális autonómiát
