Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-26
18 A Markíza koronatan úja az a Miroslav Smutny, akinek cége 2000 elején elvégezte a főkonzulátusnak kiszemelt épület felújítását. A Szepsiben (Moldava na Bodnou) élő építési vállalkozó elmondása szerint két férfi jelentkezett nála azzal, hogy a SIS megbízásából jöttek "idénymun kára". A poloska helyét a vállalkozó akár most is megmutatná, mivel a jelenlétében helyezték el az egyik falban - nyolcvan centi mély és tizenhat centi átmérőjű üregben (!) - a berendezést. (Biztonsági szakértők szerint a mai csúcstechnológiás eszközök nem igényelnek ekkora teret.) Smutny pozsonyi tudósítónknak nyilatkozva tegnap "életveszélyes okokkal" indokolta leleplezésének időzítését. Sőt, kilátásba helyezte, hogy további részletekkel szolgál a főkonzulátus épületét érintő többi felháborító üggyel ka pcsolatban. Smutny motivációját érthetőbbé teszi, hogy a férfi ellen jelentős adó- és tbhátralékok miatt bűnvádi eljárást indítottak, s többéves börtönbüntetés fenyegeti. Jana Demjanovicova, a Kassa megyei rendőrség szóvivője szerint Smutny a nyomozás sor án azzal fenyegetőzött: ha nem hagyják békében, felfedi a lehallgatási akciót. Köteles László, a szlovákiai titkosszolgálatokat felügyelő pozsonyi parlamenti bizottság tagja valamiféle provokációt gyanít a bizarr ügy mögött. A Magyar Koalíció Pártjának ( MKP) több politikusa jelezte már Kötelesnek, hogy érzésük szerint - elsősorban magyarországi útjaik során - megfigyelik őket. Bugár Béla, az MKP elnöke úgy vélte: a SISt elsősorban az érdekelheti, hogy kik azok a szlovák állampolgárok, akik rendszeresen a pozsonyi és kassai magyar külképviselet vendégei. Megfigyelők ugyanakkor a belpolitikai bosszút is a dilettáns akció lehetséges indítékának tartják. A Markízában változatlanul nagy befolyással bír az egyik korábbi résztulajdonos, Pavol Rusko. A gazdasági tárca éléről eltávolított politikusnak kapóra jöhet, ha a magyarok elleni lehallgatási ügybe keverheti a Dzurindakormányt. A budapesti külügyi tárca tegnapi közleménye egyébként fel sem tételezi, hogy a SIS akciójáról lenne szó: a NATOtagállamok bizton sági szolgálatai között nem megengedettek az egymás elleni műveletek - emlékeztetett a helyettes szóvivő. Ezzel együtt biztonsági szakértők nem zárják ki, hogy a szlovák titkosszolgálat a média felhasználásával próbálta tesztelni a magyar elhárítást, illet ve figyelni a magyar biztonságiak mozgását. vissza Orbán: A balkáni térség Európa gazdasági motorja lesz - A Fidesz elnöke tárgyalt Ivo Sanader horvát miniszterelnökkel MNO 2005. október 25. 12:46 A balti államoktól az Ad riáig húzódó övezet új nagy növekedési lehetőséget teremt egész Európa számára, csak a monopóliumokat nem ajánlatos magánkézbe adni – fogalmazott Orbán Viktor az Euromoney Institutional Investors regionális pénzügyi és befektetési konferenciáján Dubrovnikb an. A Fidesz elnöke úgy vélte, Magyarországnak nemzeti érdeke a térségben való jelenlét. Európa gazdasági motorja a következő években a Balti államoktól az Adriáig húzódó gazdasági övezetben lesz. Ezért itt lesz a leggyorsabb a növekedés, itt lehet a legn agyobb profitot realizálni, itt lesz a leggyorsabb a fejlődés, ide jön majd a legtöbb európai uniós pénz – mondta vitaindító beszédében Orbán Viktor a horvátországi Dubrovnikban, ahol nyugateurópai és amerikai üzletemberek, bankárok és befektetők DélkeletEurópa gazdaságának jövőjéről tanácskoznak egy ma kezdődött konferencián. Egyre kitüntetett helyünk lesz a bankárok, a befektetők, az intézményi befektetők és az üzletemberek térképén – fogalmazott a Fidesz elnöke, aki úgy vélte, ha ügyesen él egy korm ányzat ezzel a lehetőséggel, Horvátországban, Albániában vagy Szerbiában, akkor ez sok 10 ezernyi új munkahely létrejöttét hozhatja magával. A középeurópai zóna most fog kiegészülni Horvátországgal, Szerbiával, Romániával, Albániával, Macedóniával, a dé lkelet- európai zónával, amely hatalmas erőforrás Európa számára. Orbán Viktor úgy vélte, Magyarországnak nemzeti érdeke a térségben való jelenlét, mivel egy ország gazdasági egyensúlya nem állhat helyre, pénzügyi egyensúlya nem jöhet létre, ha az országba történő befektetések és az országon kívüli befektetések nincsenek egyensúlyban. Sokkal több tőke jön Magyarországra, mint amennyit határainkon kívül befektetünk – mutatott rá az ellenzéki politikus, hangsúlyozva: elemi érdek, hogy tőkeexportőrök és beruhá zók legyünk KözépEurópában és DélkeletEurópában.
