Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-26
12 egyérte lmű állásfoglalást kérnek a miniszterelnöktől. A nagykövetségi táviratok jelzik: a Fehér Ház zokon vette, hogy Orbán miniszterelnök nem határolódott el Csurka István kijelentésétől. (A MIÉP vezetőjének kijelentésén nem lepődtek meg, tudták, hogy tőle nem l ehetett mást várni.) A külügyi bizottság szocialista tagja szerint kiolvasható a táviratokból, hogy a késve megtett külügyminiszteri nyilatkozat, illetve a tragikus végű terrortámadás után két héttel született parlamenti nyilatkozat az amerikai illetékes ek szemében csupán "hiánypótlás" volt, nem javított az amúgy is rossz washingtoni Orbánimázson. Nem pótolta a miniszterelnök hiába várt személyes nyilatkozatát. A magyar diplomatákkal konzultáló amerikai illetékesek (feltehetően a Külügyminisztérium, il letve a nemzetbiztonsági tanács illetékesei - A szerk. megj.) közvetítették az adminisztráció rosszallását a harcirepülőgéprendelés magyar kezelése miatt. Kiderült: az amerikaiakat jobban zavarta az, hogy a sajtóból értesültek a szövetséges kormány döntés éről, mint az, hogy a magyarok nem F16osokat vásároltak. A kommunikáció állapota aggasztotta Washingtont - mondta Hárs. A képviselő szerint mindez vezetett oda, hogy Orbánt 2002 februárjában nem fogadta George W. Bush elnök a Fehér Házban. A táviratok eg yikében a fogadás elmaradásának magyarázatául a nagykövetség azt közvetítette, hogy a "Fehér Ház nem szokott választási kampányban részt vevő kormányfőket fogadni". Előzőleg azonban a nemzetbiztonsági tanács Magyarországot lefokozta a problematikus partner ek közé. Ez a kínos státusz csak azután változott, hogy Bush fogadta Medgyessy Pétert a Fehér Házban - mondta Hárs Gábor szocialista képviselő. Csapody Miklós MDFes képviselő az MTInek azt mondta: a titkos táviratokból kiolvasható volt, hogy az akkori washingtoni magyar nagykövet, Jeszenszky Géza jól és hatásosan érvelve védte kormánya álláspontját, egyúttal hitelesen tolmácsolta amerikai politikai benyomásait. Arról, hiba volte Orbántól, hogy nem határolódott el a Csurkakijelentéstől, azt mondta, "az ügy a Fidesz elnökének magánügye addig, amíg nem visel miniszterelnöki posztot". Leértékelt hírnév A szélsőjobboldali szavazatokért folytatott küzdelemben az akkori miniszterelnöknek sikerült nagyban leértékeltetnie addigi jó reputációját. Miközben a Bushadminisztráció szinte vágyott arra, hogy egy dinamikus, fiatal jobboldali államférfi személyesítse meg az USAban az "új középeurópai demokráciákat", helyette egy taktikázó, kiszámíthatatlan politikust kapott. Aki késlekedett kiállni Amerika mellett, amikor az történetének egyik legkeservesebb, megrázó csapását szenvedte el. A következmény az ország problémás partnerré való leminősítése volt, az elromlott imázsú Orbánt pedig nem fogadták a Fehér Házban sem 2002 februárjában. Hamis színben próbálja f eltüntetni a magyaramerikai kapcsolatokat a Külügyminisztérium - mondta tegnap Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a rejtjeltáviratok titkosságának részleges feloldása törvénytelen, komoly jogi aggályokat vet fel, é s veszélyezteti a tárca működését. - A táviratok ebben a formában hiteltelenek, mivel tendenciózus válogatással csak részigazságokat tárnak fel - jelentette ki Németh . vissza Kizárná a bírót a ciánperből a román fél Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. október 26. A román Transgold vállalat jogi képviselője tegnap kivonult a ciánper tárgyalásáról, mert álláspontja szerint elfogult a bíró. Ezt azzal indokolta, hogy a Fővárosi Bíróság idén májusban már részítéle tet hozott arról, hogy a cégnek 85 százalékkal vissza kell fognia a termelését. (Igaz, a román fél már akkor úgy értelmezte a döntést, hogy az a termelés 15 százalékos növelését tiltotta meg.) A tárgyaláson Ifkovics József, az aranybányavállalat jogi képv iselője közölte: a döntés miatt a bíró kizárását kezdeményezik. Tegnap az eredeti tervek szerint a bíróság magyar és román szakértőket hallgatott volna meg, ám a románok már hétfőn sem jelentek meg. A per tárgya csaknem harmincmilliárd forint, a magyar á llam ennyit követel ugyanis a korábban az Aurul üzemeltetésében működő aranybánya okozta környezetszennyezés miatti károkért, miután a zagytározó gátjának átszakadása miatt legalább százezer köbméter, cianidokkal szennyezett víz került a Tiszába. A cég egy ébként azzal
