Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-25
17 szenátusban ma végszavazásra kerülő törvénytervezetet. A bizottság ülé séről visszatérő Markó Béla csak a velencei véleményezés pozitív vetületeiről számolt be a hírügynökségeknek. A Velencei Bizottság tagjai a hétvégén ahhoz a jelentéstervezethez fűztek véleményeket, amelyet szeptember 20án véglegesítettek, és amelyet a ro mán kormány illetékeseinek is elküldtek. Ez a szöveg határozottan kritikus a kisebbségi szervezetek bejegyzését és politikai részvételét rögzítő törvénycikkelyekkel kapcsolatban. Visszautal arra, hogy a testület már korábban is foglalkozott a kisebbségi sz ervezetek reprezentativitási kritériumaival, amelyeket először a 2004/67es törvény vezetett be a helyhatósági választásokra. Amint arról korábban írtunk, e törvény értelmében csak azok a kisebbségi szervezetek vehettek részt a választásokon, amelyek sorai ba a képviselt kisebbség tagjainak 15 százaléka vagy 25 ezer tagja beiratkozott. Ráadásul a 25 ezer aláírást 15 megyéből és a fővárosból kellett összegyűjteni úgy, hogy valamenynyi megyei listán legkevesebb 300 aláíró legyen. A Velencei Bizottság nyugtázta , hogy a politikai tevékenységre is pályázó kisebbségi szervezet bejegyzéséhez már csak az illető kisebbség tagjai 10 százalékának az aláírását kérik. A reprezentativitási kritériumokat azonban továbbra is korlátozó jellegűnek vélte a testület, főleg azokr a a szervezetekre, amelyek helyi szinten próbálnak tevékenykedni, részt venni a politikai közéletben. Némiképp levesz a megállapítás súlyából, hogy a testület megjegyzi: a kulturális autonómia tanácsainak a megválasztásakor nyitott a verseny valamennyi kis ebbségi szervezet számára. Az autonómia dicsérete A reprezentativitási kritériumok kérdését leszámítva a bizottság pozitív törekvésnek értékeli a kisebbségi törvény általános céljait és a kulturális autonómia kiépítését. Az utóbbit és annak a törvényter vezetben szereplő formáját egyértelműen olyan eszközként veszi számba, amely nagyban hozzájárulhat a kisebbség és többség viszonyának megfelelő rendezéséhez. Az állásfoglalás szerint a kulturális autonómia eszköz arra, hogy a nemzeti közösségek közvetlenül részt vegyenek minden olyan döntésben, amely saját oktatásuk, kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében jelentőséggel bír. „A kisebbségi törvénytervezetben rögzített kulturális autonómia képes arra, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek számára a ténylege s döntéshozatali jogosítványokat, nem csupán egyszerű konzultációs jogot, ahogy gyakran más országokban rögzítették” – olvasható a bizottság véleményezésében. A Sergio Bartole és Pieter van Dijk szakértő által elkészített jelentés ugyanakkor meglehetősen sok jogalkotástechnikai észrevételt is tartalmaz. Megállapítja: habár kerettörvénynek készült a kisebbségi törvény, ezt a jellegét elvesztette azzal, hogy más törvények részletes rendelkezéseit is megismétli. Pontosítást javasol, különösen azokon a terüle teken, ahol számtalan korábbi rendelkezés, szabályozás van már érvényben. A létező törvényekkel való ellentmondás feloldásában nem tartja elégségesnek, hogy a törvény hatályba léptekor minden korábbi, vele ellentétes rendelkezés érvényét veszti. Megjegyzi, a törvény előírásainak jogi úton való kikényszerítését az is nehezítheti, hogy nem csupán jogokat rögzít, hanem programszerű előírásokat is tartalmaz. A jelentés arra figyelmeztet, hogy célravezetőbb lenne a húsz nemzeti kisebbség listáját nem lezárni, ha nem kiegészíteni egy olyan definícióval, amely nem akadályozza meg a törvény hatályának kiterjesztését újabb kisebbségekre. Ennek kapcsán a csángókat is megemlíti. Elégedett az RMDSZ Markó Béla az MTIt arról tájékoztatta, a bizottság egyhangúlag fogadt a el a szeptember 20án véglegesített jelentést. Elmondta, a jelentéstevők kifogásaival már korábban megismerkedhetett, és ezeket az RMDSZ már a törvénytervezet véglegesítése során figyelembe vette. Markó Attila államtitkár a Krónikának elmondta, a szomba ti vita során a Velencei Bizottság jogászai meg sem említették a reprezentativitási kritériumokat. „Minden bizonnyal amiatt nem, mert a bizottság tagjai időközben még tájékozódtak ez ügyben” – jelentette ki az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának az elnöke . Markó Attila megerősítette azonban: a bíráló kitétel benne maradt a szövegben. Az államtitkár azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a törvénytervezetnek a kulturális autonómiára vonatkozó részében lényegében semmit nem kifogásoltak. „Azt láttuk, hogy a bí rálatok, a megjegyzések javító szándékúak voltak. A bizottság is azt szeretné, hogy a törvény valós eredményt hozzon a kisebbségek számára” – ecsetelte az államtitkár. Ma dől el a szenátusban a törvény sorsa Lázár Lehel • „A szenátus jogi bizottságában elfogadott módosító javaslatok javítottak a kisebbségügyi törvényen, megtörténhet azonban, hogy a jogszabály mégis az eredeti változatában kerül az alsóház elé” – jelentette ki sajtótájékoztatóján EcksteinKovács Péter. Ha tudniillik hétfőn nem tartanak vé gszavazást a tervezetről, annak hallgatólagos elfogadását kell rögzíteni. A szenátor szerint az is előfordulhat, hogy a felsőházban visszautasítják a tervezetet, ugyanis elfogadásához 69 szavazatra van szükség, a koalíciónak pedig csak 71 szenátora van. Mi nt ismeretes, a törvénytervezet vitája elakadt azoknál a nagyromániás módosító javaslatoknál, melyek a magyar
