Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-25
6 Budapest, 2005. október 24., hétfő (MTI) - S zimbolikus jelentőségűnek nevezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt heti magyarromán közös kormányülést hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. Szimbolikus jelentőségű volt a múlt heti magyarromán kormányülés, mert "két kormány n em tud ennél már többet tenni annak kifejezésre juttatásában, hogy érti, hogy nem egyszerűen partnernek kell lenni, hanem közösen felelősséget vállaló, egymás iránt is nyitottságot mutató és a nyitottságban közös válaszokat találó stratégiai partner lesz" - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: a közös kormányülés a döntéselőkészítéssel együtt több munkát végzett el, mint a kormányok az elmúlt hétnyolc év alatt összesen. Emlékeztetett egyebek mellett arra, hogy főkonzulátus nyílik Csíkszeredán, romá n költségvetési forrást kap a Sapientia Egyetem, és elhangzott, hogy a román kormány folytatja az északi autópálya építését. Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy a munkának a közös kormányüléssel nincs vége, a megkötött megállapodások munkaprogram alap ját fogják képezni, amelyben rögzítik a határidőket, és januárban a kabinet át is tekinti, hogy halad a megvalósítás. Ma reggel erről tájékoztatta telefonbeszélgetésen Tariceanu miniszterelnököt, és azt kérte tőle, "hogy semmiképpen ne elégedjünk meg a hazai és a nemzetközi sajtó egészen kiváló értékelésével" - mondta. Soha nem fogom megérteni, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után az ünnep miért nem az örömről szól - tért át a Romániában járt magyar delegáció snagovi programja apropóján Gyurcsá ny Ferenc felszólalásának másik témájára. Azt mondta: bár a kommunista Nagy Imre és Mindszenty bíboros közötti távolság többszöröse volt annak, mint ami ma a parlament pártjai között van, mégis, ők tudtak osztozni október 23a fő céljaiban. "Lehet sokféleképpen látni ezt a ünnepet. De hogy vane annak oka, hogy sértsék egymást emberek, hogy egymás tisztességébe gázoljanak, hogy elvitassuk azt, hogy van egy közös és fontos örökségünk, hogy Bozóki Andrást, aki a Fideszben kezdte, vagy Kóka Jánost, aki a 70es években született, miért k ell kifütyülni, (...), soha nem fogom megérteni" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: nem hiszi, hogy ez erkölcsös dolog, legalábbis "nem azé az erkölcsé, amit ´56 hagyott ránk". A magyarromán viszony alakulásáról szólva a miniszterelnök - mintegy fe lvezetve a közös kormányülésről szóló beszámolóját - kiemelte az alapszerződések megkötését a Hornkormány ideje alatt, valamint az Orbánkormány időszaka alatt. Köszönettel tartozunk ugyanakkor azért a folyamatért, amely 2002 után Magyarország és Románia történelmi megbékélésének érdekében Medgyessy Péter kormányzása idején azzal a szándékkal indult el, hogy rendezzük végre közös dolgainkat ebben a régióban - mondta. vissza Szakértőket kérdeznek a ciánperben Népszabad ság • Hírösszefoglalónk • 2005. október 25. Egy magyar és egy román szakértő meghallgatásával folytatódott volna tegnap a magyar állam és a román Transgold SA között már csaknem négy esztendeje tartó, ciánperként ismertté vált kártérítési jogvita, ám a román szakértő távol maradt, így csak magyar kollégája nyilatkozott. A Fővárosi Bíróságon ma ismét tárgyalják az ügyet, és további szakértőket várnak. A nagybányai Transgold - korábban Aurul - vállalatnál 2000 januárjában szakadt át az aranykitermelés so rán keletkezett szennyezett iszapot befogadó zagytározó gátja, és százezer köbméternyi, cianidokat és nehézfémeket tartalmazó víz jutott előbb a Lápospatakba, onnan pedig a Szamoson keresztül a Tiszába. Az utóbbi folyó legszennyezettebb szakaszán a plankt onok teljesen eltűntek, a halak nyolcvan százaléka, a gerinctelenek fele pusztult el. Emiatt fél évig halfogási tilalmat rendeltek el, és korlátozni kellett az idegenforgalmat is. Mindez összességében százezer embert érintett, és csökkentek az állami, ille tve az önkormányzati adóbevételek is. A szennyezés miatt Szolnokon és környékén egy ideig az ivóvizet lajtos kocsikban vagy zacskókban kellett eljuttatni a lakossághoz. A magyar állam a keresetében így összességében 28 és félmilliárd forintnyi kárigényt je lölt meg, ám a tényleges összegr ől azóta is vita folyik. A perben idén májusban már született részítélet, amely szerint az Aurulnak - illetve jogutódjának - 85 százalékkal csökkentenie kell a termelését. A román fél értelmezése szerint viszont másról van szó: a cég nem növelheti a term elését 15 százalékkal. vissza
