Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-24
9 A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések szerint a Jog és Igazságosság párt nemzeti konzervatívként jellemzett politikusa a voksok 52,8 százalékát, egy másik szerint pedig 53,5 százalékát sz erezte meg. Hivatalos eredményt hétfőre ígérnek, de Kaczynski ellenfele, a Polgári Platform színeiben induló Donald Tusk vasárnap este elismerte vereségét. Az ötvenhat éves Kaczynski a jelek szerint a vártnál magabiztosabban utasított maga mögé Tuskot. A két héttel ezelőtti első fordulót még a jobboldali liberális Tusk nyerte, igaz alig 2,5 százalékkal végzett Kaczynski előtt, akinek a populizmusba hajló kampánnyal sikerült ledolgoznia hátrányát. Pedig a negyvennyolc éves gdanski politikus hosszú ideig val amennyi közvéleménykutatásban vezetett, de az exit pollok értelmében most mindössze 46,547,2 százalékot kapott – írta a Reuters. Kaczynski tegnap este a koalíciós tárgyalások gyors lezárását sürgette. A szeptemberi parlamenti választásokon a Jog és Igaz ságosság, illetve a Polgári Platform elsöpr ő győzelmet aratott a megvesztegetési botrányok sorozatával önmagukat „lebontó” exkommunista szociáldemokraták között. A két jobboldali párt - mindegyik a Szolidaritás örökösének tartaja magát - elvben megegyezett a közös kormányzásról, de az államfői pos ztért folytatott csata miatt felfüggesztették a koalíciós tárgyalásokat. A korrupció ellen kíméletlen harcot hirdető, jóléti államot ígérő Kaczynski győzelme teljessé teszi a lengyelországi jobboldali fordulatot. Az eddigi államfő, a baloldali Aleksander Kwasniewski – aki Tusk támogatására buzdította a baloldali szavazókat – második elnöki mandátuma két hónap múlva jár le. Megfigyelők szerint Kaczynski és Tusk párharca lényegében olyan népszavazássá változott, amelynek a tétje az volt, hogy a 39 millió lak osú, alig másfél éves EUtagsággal rendelkező Lengyelország több jóléti állami gondoskodást vagy pedig inkább szabadpiaci kezelést igényel. Az „erkölcsi forradalmat” hirdető Kaczynski győzelme azt is mutatja, hogy a lengyelek egy erős apafigurára szavaztak , aki a hagyományos keresztény értékek hangsúlyozásával elsősorban a szegényebb, kevésbé képzett rétegeket tudta megszólítani. Az új elnök a kampányban nemcsak azzal hívta fel magára figyelmet, hogy a nemzeti érdekek erőteljesebb védelmét helyzete kilátás ba, hanem meglehetős kétkedéssel nyilatkozott egy mélyebb európai integrációról, illetve az euró bevezetésével kapcsolatban is a lassítás mellett érvelt. Meghökkentőnek számítottak a homoszexuálisokkal szembeni megnyilatkozásai is. vissza Először nyilvánosan Erdélyben Pozsgay Imre volt a szónok Kárpátalján Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. október 24. Első alkalommal ünnepelték meg vasárnap Erdélyben nyilvánosan az október 23i nemzeti ünnepet. Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtti téren sok százan gyűltek össze a Kolozsvár Társaság és a Duna Televízió közös rendezvényére - jelentette kolozsvári tudósítónk. A magyar forradalommal való szimpatizálás miatt, annak erdélyi megismétlése okán 1956ban és 1957ben Erdélyben és Románia más régióiban sok ezer személyt tartóztattak le. Diákokat, értelmiségieket, munkásokat és földműveseket - magyarokat és románokat egyaránt. Az ünnepi program délután a Kolozsvári Magyar Operában folytatódott, ahol a Kolozs vár Társaság és a Kolozsvári Magyar Opera együttes szervezésében került sor az 1956 - Moszkvától Kolozsvárig című emlékünnepségre és hangversenyre. A kárpátaljai 56os megemlékezések központi ünnepségét vasárnap tartották Beregszászon. A Kárpátaljai Magy ar Kulturális Szövetség által szervezett rendezvény ünnepi szónoka Pozsgay Imre volt, aki beszédében méltatta a magyar nemzetnek a 49 évvel ezelőtti forradalom napjaiban mutatott egységét, a megvilágosodás pillanatának nevezve az akkori eseményeket. Mint m ondta, az 1956os forradalmat leverték, de a levert forradalmak legnagyobb tanulsága az, hogy nem vesznek el, mert a levert forradalmak parancsba adják leverőiknek programjuk teljesítését. Így volt ez az 184849es forradalommal, amely után már nem lehetet t visszaállítani az azt megelőző rendet - tette hozzá. Szerinte hasonlóan alakult a helyzet 1956 után is, amikor az ésszerűtlenül kegyetlen megtorlást követő konszolidált Kádárkorszak és beletörődés ellenére a levert forradalom tovább működött az 1989es fordulat bekövetkeztéig. vissza Kit képvisel az EP?