Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
41 államközösséget. "A Szerbia felé tett konstruktív javaslatnak tartjuk, hogy az államközösség alakuljon át két szuverén állam szövetségévé. Választ nem kaptunk, ám javaslatunk változatlanul érvényes" – mondta Vlahovic, és szerinte lassan megszokottá válik, hogy a küldöttség "kétfejű": az államközösség álláspontját tolmácsoló politikus mellett jelent van Montenegró képviselője is, aki Podgorica nézeteit közvetíti, így szereplésük óhatatlanul is Belgrád és Podgorica rivalizálásaként jelenik meg. A külügyminiszter nem számít a rra, hogy a népszavazás eredményét az EU vagy Szerbia ne ismerné el. "A referendumról szóló törvényünket már azelőtt megalkottuk, hogy létrejött volna az államközösség, és akkor nem emeltek kifogást ellene. Úgy gondoljuk egyébként, hogy összhangban van más , európai, a népszavazásokról szóló törvényekkel" – vélekedett Vlahovic. A törvény szerint a montenegrói népszavazás akkor érvényes, ha azon legalább a választásra jogosultak ötven százaléka plusz egy fő vesz részt. Azok a montenegrói állampolgárok szavazh atnak, akik a köztársaság területén élnek. Korábban Belgrádból felvetették, hogy a Szerbiában élő montenegróiak is szavazhassanak, ám ezt a javaslatot nem fogadták el. A podgoricai kormány ellenzékét a Szerbiával való közös állam hívei alkotják. Gyakran f elvetődik, hogy a szerb közösség akár erőszakkal is megmásítaná a népszavazás eredményét. Vlahovic azonban úgy véli, hogy az ellenzéki pártok a kormány legitim politikai ellenfelei, akik tudomásul veszik majd a referendum eredményét. "Elképzelhető egy kis feszültség, de nagy botrányra nem kell számítani" – mondta a montenegrói külügyminiszter. Vlahovic látszólag nem kételkedik a népszavazás végeredményében: szerinte a függetlenségiek tábora stabil többséggel bír, s ezt jelzik a közvéleménykutatások is. A podgoricai kormány külügyminisztere egyébként nem akart állást foglalni a Szerbiát leginkább foglalkoztató kérdésben. Montenegró semlegesen viszonyul a Koszovó jövőbeni státusáról szóló tárgyalásokhoz. "Mi nem vagyunk a probléma részei, és nem akarunk rece ptekkel szolgálni" – közölte határozottan Miodrag Vlahovic, és csupán annyit tartott fontosnak megjegyezni, hogy Koszovóban tiszteletben kell tartani az egyéni és kollektív kisebbségi jogokat. Makai József vissza Eredmén yes magyarromán közös kormányülés Bukarestben Népszava, 2205. október 21. A múltat nem lehet megváltoztatni, de van akarat és bátorság a két nemzetben a közös jövő alakítására Csíkszeredában lesz magyar főkonzulátus, Sepsiszentgyörgyön magyar kulturális intézet. Rendeződik a Gozsdualapítvány ügye, Románia és Magyarország a jöv őben több megállapodás keretében bővíti együttműködését. Egyebek között erről egyeztek meg Bukarestben a magyar és a román kormány tegnapi együttes ülésén. Összesen tizenöt megállapodás született. A két kormányfő, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke elége detten nyilatkozott a történtekről. Románok és magyarok az elmúlt évszázadokban nem egyszer okoztak keserűséget, sebeket egymásnak. A múltat nem változtathatjuk meg, de az látható, ma van akarat, bölcsesség és bátorság a két nemzetben, hogy közösen alakíts ák jövőjüket. Ez pedig jó kiindulópont. Ezekkel a szavakkal válaszolt Gyurcsány Ferenc kormányfő Bukarestben, a román kormány székhelyéül szolgáló Viktoria palotában Calin PopescuTariceanu román miniszterelnök üdvözlő beszédére. A magyar kormányfő felidé zte József Attila Dunánál című versét is: "Anyám kun volt, apám félig székely, félig román vagy tán egészen az". Majd a vers utolsó soraira térve hozzátette: a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés, "s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés". Gyurcsány Ferenc aztán - immár prózában - elmondta, a magyar kormány tagjai azért érkeztek Bukarestbe, hogy a két ország, a két nép együtt menjen a közös felelősségvállalás útján. A miniszterelnök szerint a térség népeiben m a van kellő bölcsesség és szándék, hogy összekapaszkodjanak és segítsék egymást. Hozzátette, az uniós csatlakozás új keretében könnyebben megoldható lesz több olyan kérdés, probléma, amit az elmúlt évtizedekben nem vagy csak félig tudott rendezni a két ors zág. A miniszterelnök a közös kormányülés egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy Magyarország ismét egyértelmű és határozott jelét adja annak, elkötelezett Románia uniós csatlakozása mellett. A miniszterelnök alaposan meglepte román kollégáját és az összes résztvevőt, amikor üdvözlő szavait románul folytatta: "A románok és magyarok sorsa közös, a mi sorsunk az együttműködés" - mondta. A közös kormányülésen a két miniszterelnök vezetésével a kabinetek összesen 40 tagja vett részt. A magyar szakminisz terek román kollégáik mellett foglaltak helyet az ülésteremben. Bevezetőjében a román miniszterelnök arról szólt, hogy a két ország együtt vallja az európai értékeket: a szabadság és az emberi jogok fontosságát és védelmét. Tariceanu szerint a magyarokat é s a románokat közös jövőjük Európához köti. A román kormányfő azt mondta, jó, hogy a két ország érti egymást ezen a közös európai nyelven, mert ha nem így lenne, nem ülhetne most
