Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
31 A gyakorlatban is megkezdődtek a horvát és a török EUcsatlakozási tárgyalások S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005 . október 20., csütörtök (MTI) - Fontos esemény színhelye volt csütörtökön Brüsszel: miután az EUtagállamok külügyminiszterei a hónap elején Luxemburgban hosszas viták után beleegyeztek a török és a horvát EUcsatlakozási tárgyalások megkezdésébe, s jelké pes módon maga a kezdés is megtörtént, most a gyakorlatban is beindultak a megbeszélések. Első lépésként - ugyanúgy, mint annak idején Magyarország esetében - az EUjoganyag fejezetenkénti ismertetése, a "screening" zajlik. Csütörtökön a tudományos és kutatási kérdésekre vonatkozó EUjoganyagot tárták a török, illetve a horvát delegáció elé : ez a 35 tárgyalási fejezet egyike, méghozzá a legkönnyebbek közül való. "Ez technikai jellegű feladat, de szükséges ahhoz, hogy elmagyarázzuk a csatlakozni kívánó országoknak a közösségi joganyagot, s lássuk, az adott területen mi a helyzet náluk" - nyil atkozta a bővítési kérdésekért felelős EUbiztos, Olli Rehn szóvivője. Az EUszakértők mind a 35 fejezet kapcsán ismertetni fogják a közösségi joganyagot a törökökkel és a horvátokkal, majd az EUbizottság mindkét tagjelölttel különkülön párbeszédbe kezd, hogy kiderüljön: vannake problémák az adott állam esetében a különböző fejezetek végrehajtását illetően. E folyamat végén az EUbizottság feladata, hogy ajánlást tegyen a tagállamok felé, minden egyes fejezetnél különkülön javasolva, vagy elut asítva a tárgyalások megkezdését. Az EUállamoknak pedig egyöntetűen kell dönteniük, azaz mindegyik tagországnak vétójoga van. Ha a döntés kedvező, akkor lehet ténylegesen is "megnyitni" az adott fejezetet, megkezdeni a róla szóló tárgyalásokat. A horvátok azt remélik, hogy ez az egész folyamat az ő esetükben gyorsan lezajlik, s 2009ben az EU tagjaivá válhatnak. A jóval alacsonyabb szintről induló törököknél szakértők szerint már maga a tárgyalássorozat is legalább 810 évet fog igénybe venni, s még akkor sincs garancia Törökország felvételére, ha majdan sikerrel zárul: több EUtagállamban ugyanis a török csatlakozást népszavazással akarják jóváhagyatni. Márpedig az európai közvélemény egyelőre meglehetősen elutasító ebben az ügyben. A török diplomácia vezetője, Abdullah Gül azonban a csatlakozási tárgyalások megkezdését engedélyező, maratoni hosszúságúra nyúlt október eleji luxemburgi külügyminiszteri tanácskozás végén derűlátóan nyilatkozott e tekintetben optimistán. Mint mondta, 10 év alatt Törökország is,, de az európai közvélemény is nagyon sokat fog változni... vissza Konkrét megállapodások jegyében zajlott a közös románmagyar kormányülés Bukarestben - ESTI ÖSSZEFOGLALÓ Garzó Ferenc és Gózon István, az MTI tudósítói jelentik: Bukarest, 2005. október 20., csütörtök (MTI) - Csíkszeredában lesz magyar főkonzulátus, Sepsiszentgyörgyön magyar kulturális intézet, rendeződik a Gozsdualapítvány ügye, Románia és Magyarország a jövőben számos megállapodás keretében bővíti együttműködését - ezek a csütörtökön Bukarestben lezajlott közös magyarromán kormányülés eredményei. Összesen tizenöt megállapodás született az ülésen. A két kormányfő (Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu), illetve a szakminis zterek által aláírt megállapodások, jegyzőkönyvek és munkatervek a Nemzeti Fejlesztési Tervek összehangolásától kezdve a kis- és közepes vállalkozások kölcsönös támogatásán, az informatikai együttműködésen és a különböző belügyminisztériumi megállapodásoko n át a környezetvédelemig terjednek. Megegyezés született a Sapientia tudományegyetem oktatási folyamatának közös finanszírozásáról is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a sajtó képviselői előtt különleges hangsúlyt helyezett arra, hogy megállapodás szü letett olyan régóta nyitott kérdésekben, mint a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitása, a Gozsduörökség rendezése (a két kormány által Budapesten létrehozott Gozsduközalapítvány révén), illetve a Sepsiszentgyörgyön nyíló magy ar kulturális intézet. Tariceanu elégedetten állapította meg, hogy a két ország fejlesztési tervei, stratégiai céljai sok tekintetben egy irányba mutatnak. Fontosnak nevezte a határrendről vagy a menekültügyi együttműködésről kötött megállapodásokat, a szállítási útvonalak összehangolását. Döntés született a felek között egy közös magyarromán portál létrehozásáról. A felek megegyeztek abban, egy éven belül megtartják a következő közös kormányülést, amelynek Budapest ad majd otthont. Az aláír ási ceremónia után tartott sajtóértekezleten az MTInek az északerdélyi autópálya sorsával kapcsolatos kérdésére a román miniszterelnök emlékeztetett: a szerződés, amelyet az előző kormány kötött meg, nem tartja tiszteletben az európai uniós pályáztatási előírásokat, és a szerződés a román jogszabályokkal sincs összhangban.
