Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
28 Románmagyar "tandemkormány" alakult meg tegnap Bukarestben Új Magyar Szó 2005. október 20. Szerző: Salamon Márton László A középkeleteur ópai premierként számon tartott közös kormányülés helyszínére, a Victoriapalotába a két kabinet tagjai a Bukarest melletti Snagovról érkeztek, ahol Nagy Imre unokájával, Jánosi Katalinnal közösen a Romániában fogva tartott magyar politikus emlékművét kosz orúzták meg. A Victoriapalota előtt katonai tiszteletadással, a Radetzkyinduló hangjára fogadták a két miniszterelnököt és minisztereiket. Nem maradt el a "kötelező" kézfogás sem az eseményre akkreditált román, magyar és nemzetközi sajtó fotóriporterei, tévéoperatőreinek hada előtt: a szájról olvasni tudás előnyt jelenthetett azok számára, akik megpróbálták kitalálni, mit is mondhat ilyenkor egymásnak két, rendelésre mosolygó kormányfő. A kormánypalota Transilvania terme az ülés megkezdésének időpontja - fél tizenegy - előtt néhány perccel leginkább zsongó méhkashoz hasonlít: a minisztersűrűség meghalad minden korábban regisztrált értéket. Kis idő telik el, amíg mindenki megtalálja a maga helyét; a tárcavezetők román, illetve magyar "megfelelőjük" mellé kerülnek. Razvan Ungureanu külügyminiszter és magyar kollégája, Somogyi Ferenc ki is használják az alkalmat: gondterhelt tekintetükből ítélve súlyos világpolitikai problémákról tárgyalhatnak. Vasile Blaga és Lamperth Mónika derűsen beszélgetnek - tehetik, miután a határrendészeti jogszabályok kétoldalú kapcsolatokat terhelő megváltoztatását már a napokban Bukarestben lefújták. "Jövőnket meg kell tisztítsuk a múlt árnyékaitól. Országaink a jövő felé tekintenek, és jövőnk az Európai Unióhoz kötődik" - szöge zte le nyitóbeszédében Calin PopescuTariceanu. A román miniszterelnök hangsúlyozta, "barátok közt" érzi magát, akik egy sikeres projektet visznek véghez, együtt. Tariceanu az RMDSZ szerepét hangsúlyozta a romániai demokrácia kiteljesítésében. Kiemelte: a romániai magyarok nem számítanak másodrangú állampolgároknak, és a magyarság érdekképviseleti szervezete kiemelkedő teljesítményt nyújt a román kormányban. "Az RMDSZ miniszterei Románia miniszterei" - tette hozzá a román miniszterelnök. Gyurcsány, a látno k A magyar kormányfő mindvégig szimbólumokkal operált. Elújságolta, hogy Budapestről magával hozott, pirosfehérzöld jelvényét itt a két ország trikolórját ábrázolóra cserélte, és arra biztatta minisztereit, kövessék példáját. Román nyelvű szavai után íg éretet tett, hogy javít még a kiejtésén. Ezt követően egy József Attilaidézettel is előrukkolt - A Dunánál című verssel illusztrálta a románmagyar megbékélés szükségességét: "Anyám kún volt, az apám félig székely,/ félig román, vagy tán egészen az. ( ) / A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés." Gyurcsány hangsúlyozta, a két nép közös történelme közös sorsra is ítélte a románokat és a magyarokat. "Románok és mag yarok sok keserűséget okoztak egymásnak a történelem során. A múltat ugyan nem lehet megváltoztatni, de adjuk egyértelmű jelét annak, hogy Románia és Magyarország tanult a múlt hibáiból" - fejtegette a magyar kormányfő. Méltatta Tariceanu érdemeit a kétold alú kapcsolatok alakításában, akinek Gyurcsány "hálás amiatt, hogy kinevezése utáni első útja Budapestre vezetett". A román kormányfő januári magyarországi látogatásán merült fel egyébként a bukaresti közös kormányülés ötlete is. "Jó legyen ebben a régióba n románnak lenni, jó legyen magyarnak lenni" - fogalmazta meg velősen a jövő céljait a magyar kormányfő. Markó: tizenöt év a konfrontációtól a párbeszédig "Nem hiszem, hogy 15 évvel ezelőtt valaki is előrelátta volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tart itt, Bukarestben. Nem hiszem, hogy valaki is közülünk elképzelhetőnek tartotta volna akkor, hogy a romániai magyarság képviselői a román kormány minisztereiként egy ilyen közös asztalnál ülnek majd" - kezdte beszédét Markó Béla RMDSZelnök. A ro mán kormány miniszterelnökhelyettese utalt a rendszerváltás utáni időszakra, amikor "nagyobbak voltak azok az erők, amelyek elválasztottak bennünket, mint azok, amelyek összekötnek". Emlékeztetett 1990 márciusára, amikor "egyesek megpróbáltak tragikus e tnikai konfliktusba hajtani minket". Hangsúlyozta a két nép egymásrautaltságát, a közös gazdasági érdekek fontosságát. A nemzeti és európai identitás visszaszerzésére irányuló törekvésekről azt mondta: eleinte ezek látszólag versengésre, szembenállásra
