Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
18 Gyurcsány Ferenc az ülés nyitószavában József Attilát idézte: rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk és nem is kevés. A miniszterelnök kijelentette: ezen az úton kell t ovább mennie a két országnak, nemzetnek, majd románul köszöntötte a jelenlévőket, és azt mondta: sorsunk az együttműködés. A közös kormányülésen tizenegy napirendi pont szerepelt, és az ülést követő ceremónián tizenöt dokumentumot írtak alá. Többek közöt t memorandum rögzíti, hogy a két ország összehangolja nemzeti fejlesztési terveit, valamint dokumentum szól a kis- és közepes vállalkozások kölcsönös támogatásáról, illetve egy informatikai együttműködést is aláírtak a felek. A két kormány mellett nyilatko zatot írt alá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok elmélyítéséről és kiszélesítéséről. Kormányhatározat döntött a környezetvédelemi együttm űködési megállapodásról, amely kiterjed a közös természetvédelemre, növény- és állatvédelemre, és egy árvízvédelmi stratégiára. Megállapodtak abban is, hogy a román és a magyar egészségügyi szaktárca napi munkakapcsolatot alakít ki a madárinfluenzával szem beni védekezésben. A közös kormányülésen döntés született a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitásáról is, illetve megállapodtak a felek, hogy létrejöhet a Gozsdu Alapítvány Budapesten. Döntöttek arról is, hogy a 2000ben mega lakult, kizárólag magyarországi támogatásból fenntartott, jelenleg Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron működő Sapientia magánegyetem a továbbiakban román támogatásban is részesül. A verespataki aranybánya terveiről Gyurcsány annyit közölt, ho gy véleménye szerint Románia együttműködik Magyarországgal. A jelenleg egy bírósági döntés miatt álló beruházás jövőjéről szólva a román kormányfő úgy nyilatkozott: kormányának nem az a dolga, hogy fejlesztési terveknek legyen a kerékkötője, hanem hogy öss zehangolja azokat a hazai és nemzetközi jogszabályokkal. Calin Popescu Tariceanu kiemelte: a BabesBolyai Egyetemnél nem cél a karok szétválasztása magyar és román részre, mert a legfontosabb, hogy legyen egyáltalán egyetem. A román miniszterelnök fontos szempontnak tartja, hogy milyen az etnikai együttműködés az ott élő magyarok és románok között. A román kormányfő szólt az északerdélyi autópályáról is, melynek építése jelenleg áll, mivel véleménye szerint az előző kabinet nem tartotta tiszteletben a romániai és az európai tendereztetési előírásokat. A közös kormányülésen Gyurcsány Ferenc ígéretet tett, hogy Nyiregyházánál, Debrecennél, Szegednél a magyar gyorsforgalmi utak 200910re elérik a román határt. Az ülésen Markó Béla RMDSZelnök, kormányfőhelyettes először magyarul üdvözölt mindenkit, majd románul kifejtette, hogy az RMDSZ a konfrontáció helyett a párbeszédet választotta, és az együttműködés jó eszköznek bizonyult. Markó kiemelte: ennek köszönhető, hogy a román kabinet elfogadta a kulturáli s autonómia kereteit rögzítő kisebbségi törvénytervezetet, amelynek vitája most zajlik a parlamentben. Gyurcsány Ferenc a délelőtt folyamán a Bukarest melletti Snagov településen megkoszorúzta a Nagy Imre és társai tiszteletére állított emlékoszlopot. Gyurcsány Ferenc erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit a székelyudvarhelyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). A Médiafax román hírügynökség jelentése szerint az MPSZ arra buzdította szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon fog adják azt a magyar miniszterelnököt, aki megtagadta a határon túli magyarokat, és most, a román és a magyar kormány együttes ülése ürügyén, be szeretne lopakodni Hargita megye árvíz sújtotta vidékeire”. Az MPSZ Bihar megyei szervezete Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett magyar küldöttség nagyváradi látogatása ellen tiltakozik. Nyilatkozatuk szerint a magyar kormányfőn kívül „nincs Európának olyan miniszterelnöke, aki saját nemzete ellen kampányolt volna”. „A nemzetárulás határát súroló 2004. december 5i nem szavazatra való buzdítás, a magyar nemzeti összetartozás elleni nyilatkozatok, a pártérdek által vezérelt megosztás és félrevezetés, a nemzetrészek elhanyagolása következményeként a mai magyar kormánypártok vezéralakjai az erdélyi magyarok döntő töb bsége számára nem kívánatos személyekké váltak" – írják. vissza