Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
15 1987 és 1992 közötti első bukaresti kiküldetésem valóban történelmi időkre esett. Az 1989. decemberi fordulatot megelőzően, majd azt követőe n is testközelből követhettem figyelemmel Románia belpolitikai viszonyainak, különösen az erdélyi magyarság helyzetének alakulását. Őszintén elmondhatom, hogy a forradalmat követően én is bizakodó voltam a romániai magyarság helyzetét, illetve a magyar – rom án kapcsolatok jövőjét illetően. Sokadmagammal együtt bíztam abban, hogy valóban sikerül áttörést elérni a két nép kapcsolatában. Bizakodásra adott okot, hogy a forradalom időszakában korábban példa nélküli összefogásnak lehettünk tanúi magyarok és románok között. A diktatúra mindenkit egyformán sújtó elnyomása, a nélkülözés és megpróbáltatások nemzeti, etnikai származásuktól függetlenül közelebb hozták egymáshoz az embereket. Sajnos, az 1990es marosvásárhelyi események szertefoszlatták e várakozásokat. Az akkori történelmi lehetőség után csak most – 15 évnyi erőfeszítés eredményeként – jutnak el a magyar – román kapcsolatok oda, hogy sor kerülhet a még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen közös kormányülésre, amely a bizalomerősítő gesztuson túl reményei nk szerint számos konkrét eredményt is hoz. vissza Gazdasági teendőkről a közös kormányülésen Világgazdaság 20051021 Szerző: N. Vadász Zsuzsa Áttörésnek nevezte a közös magyar – román kormányülést Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter a Világgazdaságnak ezt azzal indokolta, hogy már nemcsak elvont diplomáciai fogalmak mentén fejezte ki szándékait a két kormány Erdély európai uniós integrációjának elősegítésére, hanem jól felhasználható, hatékony támogatási progr amokat is megvitatott. Magyar részről az is fontos, hogy az ilyen és hasonló fórumok megtartása hozzájárul Magyarország gazdaságpolitikai régiós szerepének erősödéséhez, hogy olyan legyen ez a szerep, amilyenre a magyar gazdaság versenyképessége, infrastru kturális lehetőségei predesztinálnak minket. Ennek jegyében kezdeményezte a magyar kormány hasonló közös kormányülés megrendezését Horvátországgal és Ausztriával is – mondta Kóka. Három fő területen folytak a gazdasági jellegű megbeszélések. Bukarest elk ötelezte magát: tárgyal az északerdélyi autópálya kivitelezőivel, hogy 2012ig elkészüljön a sztráda a határig. Addigra nálunk is meglesz a megfelelő kiépítettség. Ez azért is fontos, mert Magyarországon is látszik: autópályán érkezik a tőke, a sztrádák m entén munkahelyek ezrei jönnek létre, s ez indukálja a növekedést. Magyar tapasztalat: azzal tudunk versenyképességben előretörni, hogy megduplázódik a sztrádaszakaszok hossza. Más infrastrukturális területeken is gyorsítják a fejlesztéseket, beleértve a d élerdélyi autópálya becsatlakozását, az M49es felgyorsítását. Emellett jelentős vasútfejlesztési tervek is napirenden vannak, így a négyes fő közlekedési útvonal mentén a sebességnövelés, a korszerű vasútirányítás kialakítását célzó fejlesztések a követk ező években uniós pénzek bevonásával valósulhatnak meg. A nagyvállalati és energetikai együttműködést érinti: Romániában komoly infrastrukturális projektek indulnak, s folyik a privatizáció. Mindez rendkívül jó üzleti lehetőségeket kínál a magyaroknak, m int ahogy az infrastruktúra fejlesztése s egyéb befektetések. E kérdésekről remélhetőleg még az év vége előtt külön ülést tart a két ország gazdasági vegyesbizottsága – mondta Kóka. A harmadik terület az erdélyi kis- és középvállalatok segítése: döntötte k arról, hogy közös magyar – román társfinanszírozással új tőkekihelyezési, illetve hitelkonstrukciókat indítanak, s Magyarország továbbra is kiveszi részét az uniós tanácsadásból. Tizenöt megállapodást írtak alá Bukarestben, az első magyar – román együttes k ormányülés után, ezek a Nemzeti fejlesztési tervek összehangolásától kezdve az informatikai együttműködésen át a környezetvédelemig terjednek. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök fő feladatnak mondta a román integráció támogatását, a magyar – román viszon y hozzájárulását a térség stabilitásához s az egyezmények életbeléptetését. Colin Popescu Tariceanu román kormányfő megköszönte Magyarország segítségét. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette: az RMDSZ a konfrontáció helyett a párbeszédet választotta, és az együttműködés jó eszköznek bizonyult. vissza Gyurcsány románul is tud! Reggel [2005.10.21] Szerző: Szakács Árpád
