Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
13 A határon túli magyar szervezetek vezetői év eleje óta több ízben szorgalmazták a Máért összehívását, mondván, ez törvényi kötelezettség is évente legalább egy alkalommal. Ön szerint a jelenlegi helyzetben van esély arra, hogy az előttünk álló hetekben a tavalyinál sikeresebben záruló Máértre kerülhessen sor? Örülök, ho gy ezt megkérdezte, mert így alkalmam van eloszlatni egy félreértést. A Máért összehívása nem törvényi kötelezettség, erre semmilyen jogszabály nem kötelezi a miniszterelnököt. Pontosabban, a legelső, 1999es Máért zárónyilatkozatában szerepel egy olyan ki tétel, amely szerint „A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze”. Ez a zárónyilatkozat azonban nem törvény, még csak nem is jogszabály. Megítélésem szerint van esély egy sikeres Máé rtre a közeljövőben, ami azért fontos, mert a Máértnek – küldetését tekintve – mindenkor a nemzeti összetartozást kell szolgálnia. Az Avarkeszi Dezső kormánymegbízott által megfogalmazott javaslatok – különösen az Alkotmány módosításával kapcsolatos elképz elések – tekintetében körvonalazódik a megállapodás lehetősége. Az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott a határon túli vezetőkkel, és ha mindenben nem alakult is ki teljes egyetértés, jó néhány kulcskérdésben hasonlóak az álláspontok. Így a határon túli magyar szervezetek vezetői marosvásárhelyi találkozójukon egyetértésüket fejezték ki a kormánynak azzal a szándékával, hogy a magyar Alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Az elkövetkezendő időszakban sorra kerül ő egyeztetések eredményeként eljuthatunk oda, hogy egyet tudjunk érteni a legfontosabb elvi kérdésekben. Ez pedig lehetővé teszi, hogy egy megfelelően előkészített, tartalmas és konstruktív Máértülésre kerüljön sor. Lehete szerepe a HTMHnak abban, hogy eredményes párbeszéd alakuljon ki a magyar – magyar kapcsolatokban? Egyáltalán miben mérhető le a hivatal tevékenységének a sikeressége? Mindig is komoly szerepe volt, és a jövőben is nagy szerepe lesz a magyar – magyar kapcsolatok alakításában. A kormányzat i intézmények közül a HTMH az elsődleges érintkezési felület, kapcsolódási pont a hazai társadalom, a mindenkori magyar kormány, illetve a határon túli magyarság között. Ez a szervezet egy olyan sajátos gondolkodás, kollektív tudat mentén szerveződik és vé gzi mindennapi tevékenységét, amely sok szempontból szükséges a határon túli magyarság érdekeinek a magyarországi közéletben, államigazgatásban történő megfelelő képviseletéhez. A hivatal mindig is a magyarországi és a határon túli magyarság közötti folyam atos kapcsolattartást, a határon túli magyarság problematikájának a magyarországi kormányzati munkában történő megjelenítését szolgálta. Saját célkitűzésem is az, hogy a határon túli magyarság prominens képviselőivel folyamatos, élő kapcsolatot tartva, min denkor kiegyensúlyozott párbeszédet folytatva végezzük munkánkat. A közéleti szereplők közötti nézeteltéréseket is mindig ennek szellemében szükséges tisztázni, mivel a konstruktív hozzáálláson alapuló vita kifejezetten hasznos a határon túli magyarság érd ekeinek megfelelő képviselete és érvényesítése szempontjából. Mára természetessé vált mind a magyarországi, mind a határon túli szereplők, szervezetek és intézmények számára, hogy a másik oldal irányába történő kapcsolatkeresés, illetve kapcsolatfelvétel e setén számíthatnak a hivatalra. Megalakultake már a Szülőföld Alap kollégiumai, s mikorra várható a pályázatok kiírása? Tarthatóe az ígéret, hogy akár már ez év végéig megkezdődhetnek a kifizetések az Alapból? A kollégiumok megalakulása ez év októberér e várható. A megalakításhoz többütemű egyeztetésre volt szükség. A határon túli szervezetektől és a magyarországi minisztériumoktól egyaránt kértünk javaslatokat. Az ezek alapján elkészült tervezetet véleményezésre a Szülőföld Alap Tanácsának tagjai is meg kapták. A kollégiumok alakuló üléseit tehát e hónapra tervezzük, s ezeken – miután a támogatási arányok és a prioritások kérdéseiben a Tanács már döntött – a pályázatok kiírására is sor kerül. Így reális esély van arra, hogy a pályázatok elbírálása még ez évben megkezdődjön, illetve az elbírált pályázatokra a kifizetések is elindulhassanak. Érkezteke javaslatok, észrevételek a kért határidőre a határon túli vezetők részéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 5i előterjesztéseire? Nem maradtak vi sszhang nélkül a feltett kérdések. Többen szövegszerű javaslatokat is fűztek az Alkotmány módosítási tervezetéhez, illetőleg észrevételeikkel segítették a kialakítandó javaslatok végső megformálását.
