Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
11 A Cotidianulnak nyilatkozó magyar miniszterek közül Kóka János, a gazdasági tárca vezetője a kétoldalú kapcsolatok prioritásai közül a Brassó és Bors közöt ti autópályát is felölelő páneurópai folyosók terveit emelte ki. Lampert Mónika belügyminiszter a két határrendészet együttműködéséről, Bozóki András művelődési tárcavezető a közös érdekű könyvkiadás támogatásáról fejtette ki gondolatait, Persányi Miklós k örnyezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter pedig a közös érdekű környezetvédelemről szólva leszögezte: a magyar kormány elsődleges célja, hogy a verspataki aranybányával kapcsolatos beruházás soha se valósuljon meg. A Cotidianul egyébként első oldalá n "gulyáspuliszka tengelyként" harangozta be az együttes kormányülésnek szentelt összeállítást. Terjedelmes interjút közölt Gyurcsány Ferenccel csütörtöki számában a Marosvásárhelyen megjelenő A Hét című közéleti, művészeti, kritikai hetilap, amelynek főszerkesztője, Parászka Boróka a "baloldali nemzetpolitikáról" faggatta a magyar miniszterelnököt. A Ziarul Financiar, a legtekintélyesebb román pénzügyi napilap "a román és a magyar kormány francianémet modell szerinti összejövetelének" beharangozó cikkében az eseményt "Európának ebben a részében szokatlan helyzetként" értékelte, ami viszont a francia és a német közméltóságok számára ma már banális, hétköznapi esemény. A Ziarul Financiar és az ugyancsak üzletipénzügyi napilap, a Curentul is idé zte a román kormány magyar nemzetiségű miniszterelnökhelyettesét és egyik magyar miniszterét. Markó Béla, a román kabinet kormányfőhelyettesi rangú államminisztere az együttes ülés Magyarországnak és Romániának, valamint az Európai Uniónak szóló szimboli kus üzenetét emelte ki. Borbély László középítkezési és területrendezési megbízott tárcavezető pedig azt hangoztatta, hogy az esemény nem egyszerű összejövetel vagy véleménycsere lesz, hiszen a két kabinet minisztériumai hónapok óta komoly munkaprogramot d olgoztak ki az együttes kormányülésre. A román kormány említett két magyar tagja nyilatkozatainak ismertetése mellett a Curentul - akárcsak a kolozsvári Krónika - arról adott hírt, hogy "a radikális mozgalmak tiltakozásokat készítenek elő", mert a "szé lsőségesek" így akarják "megzavarni a románmagyar kormányülést". Erről a Krónika a többi között megírta, hogy "a jelenlegi magyar kormány politikáját korábban is különböző akciókkal ellenző Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet közleménye szerint a Né pszabadság című napilapban megjelentekkel ellentétben nem próbálják meg majd bojkottálni a bukaresti kormányülést. Ám felkérték a magyarországi kormány tagjait, kiváltképp miniszterelnökét, tartsák távol magukat Erdélytől. A politikai bulvárlapként is emlegetett Evenimentul Zilei a "romagyar kormány" együttes üléséről szólva azt írta, hogy "a budapesti kabinet" Bukarestbe "költözését" megelőzően a román kormány Victoriatéri palotájában lázas készülődés előzte meg. Ez a román kormány különben szegényes sajtóirodájának "átmeneti berendezésétől" és "feltöltésétől" kezdve kiterjedt egészen a mellékhelyiségekig. Ebből a szokványos bulvárstílű beszámolóból viszont egyebek között kiderült, hogy a számos román és magyar újságíró mellett ott lesz a román kormán ypalotában "vagy húsz német újságíró és még egy svéd tévéstáb is". Ám a legtöbb számottevő bukaresti politikai napilap - az Adevarul, Jurnalul National, Gandul, Romania Libera, Ziua - még rövid tényhírt sem közölt az együttes kormányülésről. vissza A nemzetiségi problémák hátteréről és a "környezetnyelv" szerepéről ír az újvidéki Dnevnik Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. október 20., csütörtök (MTI) - A Dnevnik című újvidéki napilap csütört ökön folytatja a vajdasági nemzetiségi viszonyoknak és a magyar kisebbség problémáinak szentelt cikksorozatát, az úgynevezett "környezetnyelv" oktatásának fontosságáról értekezik, és megszólaltat egy társadalomkutatót, aki aggasztó jövőt jósol a szerbiai t ársadalomnak. A Dnevnik az elmúlt hetekben minden más szerb nyelvű lapnál többet foglalkozott az etnikai viszonyok problémáival, csütörtökön a gondok hátteréről kérdezi Dusan Janjicot, az Etnikai Viszonyok Fóruma nevű társadalomkutató intézet vezetőjét . Szerinte a szerbiai társadalom talán legsúlyosabb problémája a különféle etnikai csoportok fiatal korosztálya által táplált kölcsönös gyűlölet, amelynek az az oka, hogy ez a generáció "az etnikai háborúk idején nőtt fel, és a sztereotípiák összetűzésének rendszerében művelődött". "... teljesen bizonyosak lehetünk abban, hogy az egész XXI. század folyamán olyan generációink lesznek, amelyeknek gondot fog okozni saját identitásuk meghatározása, ami kiapadhatatlan tápláléka lesz a nacionalizmus erősödés ének" - mondja Janjic, aki szerint a politika nem sokat tehet a helyzet javításáért, de mihelyt nyitottá válik a társadalom - az emberek elkezdenek utazni és kereskedni , magától keres majd megoldásokat. Kulcsfontosságú szerepe van az oktatásnak, itt gyök eres változásokra van szükség, de sok feladat vár a médiára is, amelynek propagandamentesen információkat kell szolgáltatni "másokról" is.
