Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-20
20 A vajdasági magyar közvéleményben hatalmas felháborodást váltott ki a példátlanul szigorú elsőfokú ítélet. Délvidéki magyar pártok és közéleti személyisége k elfogultsággal vádolták a bíróságot, mondván: háborús bűnösök ellen is enyhébb ítéletet hoznak. A legsúlyosabb büntetésre ítélt temerini fiú szülei közölték a távirati irodával: nem számítottak arra, hogy a legfelsőbb bíróság helybenhagyja az ítélet et. Egyelőre nem tudják, mitévők legyenek, de nem zárják ki, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. "Meg vagyunk döbbenve, nem tudjuk mitévők legyünk. Ezek a gyerekek élve el vannak temetve. Mindkét ítélet politikai nyomásra született. Ezt a drákói ítéletet semmivel sem lehet igazolni" - hangoztatta az édesanya. Az áldozat, Goran Petrovic ügyvédje bejelentette, hogy keresetet nyújtott be a szerb állam ellen, követelve, hogy a temerini elítéltekkel való szolidaritásból, az átélt fájdalom és félelem címén, illetve a vastagbélben keletkezett maradandó sérülés miatt fizessen neki 2,4 millió dináros - közel 7,5 millió forint - kártérítést. A sértett indoklásában em lékeztet arra, hogy a korábbi rendőrségi jelentésekben veszélyesnek minősítették a bűntény helyszínét, ráadásul a bűntény éjszakáján a rendőrségi járőrkocsi néhányszor elment a tettesek mellett, és nem tett semmit, ezért a szerb állam is részben felelős a történtekért. vissza A Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki "Európa peremén" Berlin, 2005. október 19., szerda (MTI) - A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki "Európa peremén"; köz ös kormányülés Európában másutt is nagy dolog, a közelgő bukaresti románmagyar kormánytanácskozás pedig egyenesen "a csodával határos". A német liberális lap szerdai számában megjelent cikk szerint új szövetségekkel és egyesülési folyamatokkal a hátté rben "tartós válsággóc és régi ellenségesség" tűnik el fokozatosan, miután a világ felosztása Keletre és Nyugatra hosszú ideig elfedte a románmagyar konfliktust. A cikk szerzője Michael Frank szerint mindazonáltal nem kell nacionalistának vagy sovinisztán ak lenni ahhoz, hogy valaki úgy vélje: "a magyarság lelke, kulturális sajátosságának legtisztább megnyilvánulása a mitikus és szép Erdélyben, a Kárpátok keleti ívénél lakozik." Romániát és Magyarországot tartós konfliktusok láncolata köti egymáshoz, s ezek élesen törtek felszínre 1989 után, amikor is a tekintélyuralmi rendszerek mindkét oldalon eltűntek - állapította meg a szerző, s az Európai Unió délkeleteurópai megbékítési politikájának első diadalát a kilencvenes évek közepén kötött románmagyar sz omszédsági szerződésben látja. Végkövetkeztetése az, hogy a magyarok mostanában még emocionálisan is a kibékülés gyakorlatias útját követik. Példa erre a határon túli magyarok állampolgárságáról rendezett népszavazás, "hisz tíz évvel ezelőtt ilyen kérdésfe ltevésekkel még sarkaiból lehetett volna kimozdítani a nemzetet. Drámaian drámamentesen párolog el egy európai konfliktus" - olvasható a Süddeutsche Zeitungban. vissza Magyarország EUban szerzett bírósági tapasztalatait o sztja meg Lomnici Zoltán Bukarestben Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. október 19., szerda (MTI) - Magyarországnak az Európai Unióban szerzett bírósági tapasztalatait osztja meg román partnereivel Lomnici Zoltán, a magyar Leg felsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) Bukarestben tartózkodó elnöke. Az igazságügyi tisztségviselő az MTInek elmondta: szerdán a romániai Magisztrátusok Legfelsőbb Tanácsának (CSM) ülésén vett részt. Ezen Magyarország e urópai uniós bírósági tapasztalatait osztotta meg az EUcsatlakozásra váró Románia legfőbb bíróival. Ismertette a magyar bírósági modell működését. Hiszen Románia csatlakozásához az is szükséges, hogy a bírósági fejezetet lezárják, tehát az igazságügyi ref ormot eredményesen véghezvigyék, s e téren tapasztalatokra van szükség - mondta az MTInek Lomnici. Magyarország számára a bírósági terület szempontjából is nagyon fontos, hogy a környező országok - így Románia vagy Horvátország - az EU tagjává váljon, hiszen az Európai Unión belül a büntetőjogi területen is szoros az együttműködés. Az LB és az OIT elnöke példaként említette: ha egy magyar bíró kiállít egy közvetlen elfogató parancsot, azt az unió valamennyi hatósága köteles végrehajtani. Tehát amint eg y ország uniós tagállammá válik, ennek az együttműködésnek is részesévé válik - mondta. Mivel Lomnici az Európai Unió legfelső bírósági elnökei szervezetének az alelnöke, e szervezet munkájáról is beszámolt. E testületbe egyébként Románia megfigyelői s tátust kért, hamarosan dönteni is fognak erről Brüsszelben. Lomnici szerdai tárgyalásain azt tapasztalta, hogy nagy az érdeklődés Bukarestben a magyar reform eredményei iránt, figyelemmel kísérik a magyar jogszabályi változásokat. Arra különösen kívánc siak, hogyan működik a gyakorlatban Magyarországon az OIT, hogyan választják a bírókat, hogyan lehet megakadályozni például, hogy a bírók korruptak legyenek, mennyire átlátható a magyar bíróságok tevékenysége.
