Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-20
13 Doris Pack levele hiteles, de nem a nyilvánosságnak szánta Vajdaság.ma 2005. október 20. [0:44:25] Az Európai Parlament délszláv bizottságának elnöke megerősítette: nem küldött levelet a múlt szombati szabadkai tüntetés résztvevőinek, és nem is tudott a rendezvényről. Doris Pack ugyanakkor elismerte: a vajdasági szervezetek kérésére egy emailben kifejtette vélem ényét a szerbiai helyzetről, és ennek szövege lényegében megegyezik azzal, amit a tüntetésen felolvastak. A szabadkai tiltakozók a magyarellenes jogsértések ellen emelték fel a szavukat, és akciójuk közben felolvasták az üzenetet. A Magyar Rádió híre sze rint a német képviselő az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy a délszláv kérdésben pártatlan kíván lenni, és nem tudott arról, hogy véleményét egy demonstrációra szánják.. vissza Káros magyar egyetemért tüntetni? - A hé tfői romániai megmozdulás hátteréről Újvidéki Magyar Szó 2005. október 20. Nem ért egyet a hétfői tüntetésekkel (tegnapi számunkban írtunk az eseményről) a BabeşBolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetősége, mivel szerinte a higgadt és kons truktív szellemű megvitatás előtt az utca nyomásának az eszközeihez folyamodni kockázatos, ez lerombolja azokat a részeredményeket is, amelyeket a különböző szintű egyeztetéseken értek el. Az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéséről a kolozsvári Szabadság la p Szilágyi Pál és Kása Zoltán volt rektorhelyettest is megszólaltatta, akik az EMTE és a BBTE, vagy az esetleges önálló magyar egyetem viszonyáról fejtették ki álláspontjukat. A BBTE rektori hivatalában Salat Levente és Nagy László rektorhelyettes, valami nt Szamosközi István, az egyetem akadémiai tanácsának alelnöke tartott sajtótájékoztatót. A kiadott közleményben a magyar tagozat vezetői leszögezték: a 2004 márciusában elnyert mandátumot úgy fogják fel, hogy az a magyar nyelvű oktatás kereteinek az éssze rű tágítását, színvonalának a folyamatos emelését és az intézményi autonómiájának a fokozatos elmélyítését hivatott szolgálni. Véleményük szerint a tüntetéssorozat kapitalizálni próbálja a romániai magyarság által az 1989es fordulat óta felhalmozódott köz össégi kudarcot, és a kezdeményezés arra próbálja felhívni a közvélemény és a politikusok figyelmét, hogy az eddigi eszközök a meghirdetett célok elérésére alkalmatlanok. Rámutattak: az állami magyar nyelvű egyetem a romániai magyarságnak legitim célkitűz ése, ezt a kérdést újra és újra hangoztatni - akár az utcán is - meddő erőfeszítés. Szerintük a kezdeményezőknek arról kellene inkább beszélniük, hogy az adott körülmények között miként lehet érvényt szerezni ennek a jognak úgy, hogy az ne kockáztasson fon tos megvalósításokat, ne járjon együtt a már kivívott pozíciók feladásával. A tagozatvezetés elismeri, hogy a multikulturalizmus eszméjével kapcsolatban a romániai magyar nyilvánosságban meggyökerezett ellenszenv nem teljesen alaptalan: a közelmúltban való ban voltak olyan törekvések, amelyeket a romániai magyar közvélemény egy része joggal értelmezhetett a legitim kisebbségi igények teljesítése elől való kitérés alternatívájaként. A dokumentum szerint a multikulturalizmus eszméjének a benne rejlő lehetősége ktől független elutasítása azonban tájékozatlanságra, előítéletességre vall, és a jelenlegi viszonyok között nyílt Európaellenességnek számít. Álláspontjuk szerint a BBTE multikulturális intézménypolitikája egyfelől olyan tanulmányi lehetőségeket biztosí tott a magyarul tanulni kívánók számára, amelyeket az erdélyi magyarság egymaga képtelen lett volna rövidtávon kivívni, de nem kevésbé igaz másfelől, hogy a multikulturalitás megfelelő, a nyugati példák szelleméhez és konkrétumaihoz igazodó intézményes meg jelenítésének tekintetében bőven van még tennivaló. Salat Levente a Szabadság kérdésére elmondta: reméli, a mostani tanév első féléve végén tapasztalhatóak lesznek már azok eredmények, amelyeket a magyar tagozat vezetősége a román vezetéssel folytatott eg yeztetések alapján az intézmény magyar múltjához kapcsolódó szimbólumok megjelenítéséhez fűződnek. Az egyetem vezetősége például megbízott egy történészbizottságot, amely megvizsgálja, hány termet lehet majd magyar személyiségekről is elnevezni. Nagy Lász ló kifejtette, hogy a romániai egyetem magyar tagozatának elsősorban a versenyképesség biztosítására kell törekednie, hiszen Románia 2007re tervezett uniós csatlakozása után a romániai magyar fiatalok bármelyik külföldi egyetemen tanulhatnak majd. A célju k az, hogy olyan színvonalú oktatást biztosítsanak a kolozsvári egyetemen, amely például a magyarországi egyetemekkel is fel tudja venni a versenyt. Szerinte ha ez nem valósul meg, akkor az erdélyi magyar fiatalok kivándorlása fokozódik. Szamosközi István ismertette, hogy az elmúlt években milyen jelentősen nőtt a magyarul tanuló diákok száma. Felhívta a figyelmet, hogy a BBTEn jelenleg több mint 12 ezer magyar diák tanul, de ebből csak nyolcezren anyanyelvükön. A kérdésre, hogy mivel magyarázza a tünteté st kezdeményezők által emlegetett 1,6 százalékos
