Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-20
9 Gyurcsány: Több mint protokoll Népszabadság • Seres Attila • 2005. október 20. Ma reggel a teljes mag yar kormány - a kabinetet képviselő és távollétében a miniszterelnököt helyettesítő Juhász Ferenc védelmi miniszter kivételével - repülőgépre száll, és Bukarestbe utazik, hogy ott közös kormányülésen vegyen részt a románokkal. A minden előzmény nélküli ese mény részleteiről Gyurcsány Ferenc tájékoztatta lapunkat. Nem protokolleseményre megyünk, nem ünnepelni készülünk, hanem konkrét ügyekben tárgyalunk - mondta a miniszterelnök. - Mégis indokoltnak tűnik a történelmi jelző használata, hiszen két olyan orsz ág találkozik első ízben, amely az elmúlt évszázadokban sokszor okozott egymásnak fájdalmat, nehézséget. Ezek közül a fájdalmak közül egyikmásik túlélte a történelmi múltat, ma is itt van közöttünk. De mi elszántan kimondjuk: nem ezzel foglalkozunk. Inkáb b megpróbáljuk megtenni a lehetőt, ha már nem tudjuk megváltoztatni a lehetetlent. Európának ebben a régiójában - ellentétben a polgári demokrácia keretei között rendezett francianémet, franciabrit és olaszosztrák vitákkal - most kell orvosolni a történ elmi sérelmeket. Ez a munka persze nem most kezdődött, hanem évekkel ezelőtt, az alapszerződések megkötésével. A közös kormányülés azonban kiválónak ígérkező munkaforma, így aztán a későbbiekben is alkalmazni fogjuk, például a horvátokkal. A napirendi po ntokkal, a tárgyalóasztalra kerülő témákkal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: tizennégy oldalon keresztül sorjáznak az ügyek, amelyekben vagy már most megállapodnak, vagy feladatokat osztanak velük kapcsolatban. Tárgyalnak az államhatár rendjéről, várhatóan aláírják az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, megvitatnak számos környezetvédelmi problémát, s jegyzőkönyvben rögzítik a verespataki aranybánya tervével kapcsolatban készített hatásvizsgálatot. Szó lesz emellett kulturális, oktatási, belügyi, közigazgatási és energetikai kérdésekről, s a két ország közötti informatikai együttműködés eredményeként konkrét bejelentés várható. Gyurcsány Ferenc nyilvánvalónak mondta, hogy szóba kerülnek Románia EUcsatlakozásának ügyei is. Ezz el kapcsolatban nagyra értékelte, hogy a jobboldali ellenzék vezető politikusai - élükön Orbán Viktorral - felelősen foglaltak állást Románia EUcsatlakozásának parlamenti ratifikálása során. Miután e kérdésről nincs magyar belpolitikai vita, lehetőség nyí lik érdemi kérdésekről tárgyalni. A magyar fél állandó konzultatív tanácsadó testület felállítását javasolja a román partnernek, s kész megosztani csatlakozási tapasztalatait Bukaresttel. - De nemcsak tudásunkat, hanem infrastruktúrát, sőt pénzt is hajland ók vagyunk áldozni Románia EUcsatlakozásának sikeréért - mondta Gyurcsány Ferenc. A magyar miniszterelnök pénteken ellátogat Nagyváradra is, s ezzel tavaly december 5e óta ő lesz az első kormányfő, aki Erdélybe utazik. E programjával, s várható fogadta tásával kapcsolatban azt hangsúlyozta: Magyarország december 5én döntött. Megfontolt módon, jól átgondoltan határozott. Más kérdés, hogy ítéletével sebeket ütött. De rossz kérdésre csak rossz válaszok adhatók. Az akkori döntés nem a közös nemzethez való v iszonyról mondott véleményt, hanem egy rosszul feltett közjogi kérdésre adta meg az egyetlen lehetséges választ. Ezt mindenkivel tudatosítani kell Erdélyben, s maga is emiatt vállalkozik a nagyváradi útra. vissza Kib ékülés Európa peremén Népszabadság • MTI • 2005. október 20. A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki "Európa peremén"; a közös kormányülés Európában másutt is nagy dolog, a bukaresti románmagyar kormánytanácskozás pedig egy enesen "a csodával határos". Új szövetségekkel és egyesülési folyamatokkal a háttérben "tartós válsággóc és régi ellenségesség" tűnik el fokozatosan, miután a világ felosztása Keletre és Nyugatra hosszú ideig elfedte a románmagyar konfliktust. Romániát és Magyarországot tartós konfli ktusok láncolata köti egymáshoz, s ezek élesen törtek felszínre 1989 után. Az EU délkeleteurópai megbékítési politikájának első diadalát a 90es évek közepén kötött románmagyar alapszerződés hozta. A magyarok mostanában a kibékülés gyakorlatias útját köv etik, amire példa a határon túli
